Mit mondanak a MAGYAR NYELVRŐL külföldi tudósok, írók



A nyelvünkben le van kódolva az egész univerzum, elég ha csak elkezdünk rajta mélyebben gondolkodni és megérthető.... Ettől nem kell magunkat se többnek, se jobbnak, pláne kevesebbnek tartani másoknál....de a tényeket elvitatni sem lehet.
 


A világ IGAZI nyelvészei között nyílt titok, hogy a magyar nyelv egyike (ha nem az egyetlen) létező nyelv a ma élő nyelvek közül, mely az ősi civilizációk leszármazottja és mindazt a tudást, mindazt az energiát, kifejezési lehetőségeket tartalmazza, amit Biblia előtti időkből az emberiség magával hozott.  Ha még rovásírásunk is benne lenne napi szinten az agyunkban és tudnánk, ismernénk jelentését, oktatnánk gyerekeinknek, nyugodtan ki merem jelenteni: csodákra lennénk képesek ! EGYÜTT! 
Emiatt is foglalkozom gyakran ezzel a témával vagy osztok meg róla szóló híreket is a FB-oldalon.Ezért állítottam össze nektek most erről egy átfogó és elég terjedelmes cikket. 

Az idézetek és források után feltétlenül ajánlom a történelmi tényanyagot a legnagyobb kutatóktól! Olvassátok végig! Remélem, megéri! Ha igen, osszátok meg minél több magyarral! (Sok szeretettel, SBG Buddha - VilagHelyzete)

VilagHelyzete Cikkek:



MIT MONDANAK NYELVÜNKRÕL A KÜLFÖLDIEK?

1480: MARCIO GALEOTTI, a Mátyás udvarába szakadt tudós humanista csodálkozva jegyzi meg: "A magyarok, akár urak, akár parasztok, mindnyájan egyazon szavakkal élnek." 1609: POLANUS AMANDUS, a Baselben élo kései humanista írja szenczi Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor "Akadtak, akik kétségbevonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad õket." 

1790:JOHANN GOTTFRIED HERDER elismeri, hogy nagy kincs a magyar nyelv. "Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke." 

1817: GIUSEPPE MEZZOFANTI bíboros, aki 58 nyelvet értett s beszélt, többek között kitunoen magyarul is (négy nyelvjárásban), Bolognában ékes magyar beszéddel fogadta József magyar nádort. O mondta Frankl Ágoston cseh nyelvésznek: "Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar! Az új magyar költok versét ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövo történetét és a költoi géniusz oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat. Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában." Mezzofanti bíboros 1832-tol a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt. 

1820: JAKAB GRIMM, a történeti hangfejlodés törvényszeruségeinek felismerõje, az elsõ német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette, hogy a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet. 

1840: VILHELM SCHOTT kiváló német tudós:
A magyar nyelvben olyan üde, gyermeki természetszemlélet él, hogy elõre nem is sejthetõ fejlõdés csírái rejtõznek benne. Sok szép lágy mássalhangzója van. Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velos rövidségre és hatásos szónoki nyitottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos felépítése, csengo rímei, kifejezésbeli gazdagsága és zengo hangjai viszont kiválóan alkalmassá teszik, mint a tapasztalat is igazolja, a költészet minden ágára.
 


1840: N. ERBESBERG világhíru bécsi tanár:
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot."
 


1848: N. SIMPSON "Levelek a Duna mellol" cikksorozatában így számol be a márciusi napok mámoros hangulatából a magyar nyelvrol:
"A magyar nyelv költoi, gazdag, hangulatos... tele van lelkesedéssel, eréllyel, mindennemu költoi célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta."
 


1927: JULES ROMAINS, korunk egyik legnagyobb francia költojének szavai, amikor meglátogatta Magyarországot:
"Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erommel azon iparkodtam, hogy megérezzem. Úgy éreztem, hogy csupa ero. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias." A MAGYAR NYELV EREDETÉROL
 


1825: BERZSENYI DÁNIEL "Régóra gyanús elottem az a régi eloítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sot örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekbol lehet származtatni. 

1835: HENRY C. RAWLINSON angol katonatiszt - görög-latin, perzsa, arab nyelvet tanult orientalista - elkezdte másolni a Behistun-i sziklafalra vésett Darius emlékmu háromnyelvu szövegét. 

1850: BONAY JÁCINT (püspök), aki a szabadságharcot mint tábori pap szolgálta, ezért külföldre kényszerült, - Londonban székely rovásírás és magyar nyelv ismertetésével segített Rawlinsonnak a sziklafal 2. helyén lévo sumír feliratok megfejtésében. 

1852: EDWARD NORRIS kutató lefordította a Rawlinsontól kapott Behistun-I sziklafalról másolt szövegrészt és azt felolvasta a Roy. Asiatic Soc. elott. Ebben kimondja, hogy:
"A nyelveknek az a külön osztálya, amelyhez e nyelvet hasonlítanám, az, amelyet foleg Ugornak neveznek s önmagában foglalja a magyart..."
 


1853: H.C. RAWLINSON a sumírok létezését igazoló tárgyi bizonyítékokat talált. Agyagtáblákon és feliratos téglákon felfedezi a sumír írást és nyelvet, amelyet széles értelemben szkítának nevez. Azonosítja a sumírok városait és lakóhelyeit Mezopotámia déli részén. Megállapította, hogy a legrégibb ékiratok szkíta nyelven íródtak. 

1854: JULIUS OPPERT, hamburgi születésu francia tudós a Fresnel vezetése alatt álló expedícióval ásott Mezopotámiában 1851 és 1854 között. Babilonból Prof. Spiegelhez írt és közzétett levelében írja:
"A most megtalált szótagírás szkíta."
1855: Mezopotámia ostelepes népét sumírnak nevezte el.
1856:Rendszerezi az ismert ékírásokat és megállapítja, hogy azok mindegyike az elso képírásból fejlodött ki, amely egy szkíta jellegu nép találmánya.
 


1857: MÁTYÁS FLÓRIÁN nyelvész, az MTA tagja, aki levelezésben állt Opperttal, írja:
"Én Oppertol nyerém a szavaknak sok kincseit és hívám fel figyelmét, hogy mennyire hasonlítanak a magyar osi nyelvezet szavaihoz." 


1860: JULIUS OPPERT nyomatékosan rámutatott arra, hogy a sumír nyelv rokonságban van a magyarral. 1860: A német nyelvészek és tanárok kieli nagygyulésén kijelentette:
Mezopotámia turáni oslakóinak egyetlen helyes megnevezése sumir."
 


1870: ARCHIBALD H. SAYCE, oxfordi orientalista professzor megfejti az elso egynyelvu sumír szöveget, és annak nyelvtani elemzését is adja. Szerteágazó nyelvészeti öszszehasonlítást végez. Ennek folyamán teljes turáni népcsoportok nyelveinek a sumírral való rokonságát vizsgálja. Legközelebbi összefüggéseket a magyar és baszk nyelvvel talált. Eljött Magyarországra, hogy megtanuljon magyarul. O is a magyart tartotta a leghasznosabb segédeszköznek a sumír nyelv olvasásához. 

1870: FRANCOIS C. LENORMANT, a bámulatos tehetségu francia nyelvész kimutatta:
"A sumír nyelv nemcsak szóállagában, hanem szerkezetében is turáni nyelv." Alapossága legjobban kitunik a magyar hangtörténet mélyreható tanulmányozásából, amelyhez nyelvemlékeinket így a "Halotti beszéd"-et, a "Margit legendá"-t és a "Huszita Magyar Bibliá"-t is felhasználta. 1873: Rendszerezi és összeállítja az elso teljes sumír nyelvtant. Ugyancsak elvégzi a sumír és az ural-altáji nyelvek nyelvtanának és szókincsének részletes összehasonlítását, bizonyítva rokonságukat.
 


1873: EDUARD SAYOUS francia történész sumír nyelvelemzései megerosítik Lenormant összehasonlító megállapításait.1869-ben és 1896-ban járt Magyarországon, megtanult magyarul. Munkássága elismerésenként tagja volt az irodalmi Kisfaludy Társaságnak. 

1875: FRANCOIS C. LENORMANT határozottan hirdette, hogy
az "írásfeltalálók nyelve" a magyarhoz áll legközelebb, ezért a magyar nyelv tökéletesebb elsajátítása céljából Magyarországra utazott. "A káldeaiak osi nyelve és a turáni nyelvek" c. könyvében a hangtantól kezdve a fonévragozásig majdnem teljesen a magyar nyelv szerkezetére, logikájára és kiejtés módjára támaszkodva folytatta a sumír és turáni nyelvek összehasonlítását. A magyar hangzóhasonlítás törvényszeruségét megállapította a sumírban is.
 


1875: HEINRICH GELZER svájci nyelvész "Das Ausland"-ban megjelent cikkében megállapítja, hogy a sumír fonév- és igeragozás alakjai olyanok, mint az agglutináló turáni nyelveké. 

1875: OSCAR PESCHEL, német etnográfus, lipcsei egyetemi tanár írja: "Úr városában találták ki a legrégibb ékírást az úgynevezett sumír-akkád írást. Ezt az osnépet turánnak nevezik. 

1876: DOPHUS RUGE német tudós a "Die Turanier in Chaldäe" c. muvében megállapította, hogy a "sumírokkal most, íme, a turániak között egy elsorangú kultúrnép tunt fel." 

1879: TORMA ZSÓFIA kutató régész - Rómer Flóris ösztönzésére 1875-ben kezdett ásatásai folyamán a Maros- menti Tordoson és környékén 10.387 db-ból álló sumír jellegu leletre bukkant. A kb. 4500 éves cseréptöredékeken közös 4 osi székely rovásjelet talált. Utalt a tordosi jelek és az asszír - babiloni írásbeliség kapcsolatának lehetoségére. Arra a meggyozodésre jutott, hogy Babilon os népe a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép. 

1881: ERNEST de SARZEC francia kutató felfedezi Lagas-t az elso sumír várost, ahol az ásatásokból 40.000 ékírásos agyagtábla került felszínre. 

1883: dr. HALÁSZ ÁGOSTON kassai püspök
"Legújabb osnyelv" címu dolgozatában világosan vezeti az emberi civilizáció terjedésének vonalát a sumír eredetitol az asszíron át a hettitához, majd a göröghöz. Befejezésként állítja, hogy az emberi nem polgárosultságának elso úttöroi a magyarokkal azonos nép-fajhoz tartozó sumírok voltak.
 


1887: dr. GIESSWEIN SÁNDOR kanonok, nyelvész.
A sumír-magyar rokonság bizonyítására - az embertani érvek mellett - alapos nyelvtani összehasonlítást végzett. 1. Kimutatta a sumír személyes névmások és a magyar tárgyas igeragozás személyragjainak egyezését. 2. Mindkét nyelv agglutinuálisan ragozó. 3. A viszonyragok és képzok a sumírban ugyanúgy mint az ural-altáji nyelvekben, elkopott fonevek. 4. Rokon vonása a sumír és az ural-altáji nyelveknek, hogy egyszeru ragokkal ki tudja fejezni a névszó viszonyait. 5. Közös jellemzoje e nyelveknek a birtokrag használata, amelyekhez további viszonyragok illeszthetok. 6. Világosan levezetheto több magyar és sumír birtokrag közeli rokonsága.
 


1896: dr. K. A. HERMANN észt kutató Rigában, az orosz régészek kongresszusán tartott eloadásában mondta: "A törvényszeruségek és azonosságok alapján az a véleményem, hogy a sumír nyelv rokona az ural-altájinak." 

1900: dr. FERENCZY GYULA egyetemi tanár "A szumirok nemzetiségi és nyelvi hovatartozása" c. muvébol idézve: "A rendelkezésre álló bizonyosságok nem hagynak fenn kétséget arra nézve, hogy a szumirokat a turáni népek egy osi ágának tartsuk." 

1913: GALGÓCZY JÁNOS nyelvész rámutatott arra, hogy a magyarhoz hasonlóan a sumírban is megvan a különleges alanyi és tárgyi kettos igeragozás. 

1916: dr. VARGA ZSIGMOND, 14 nyelven beszélo és író egyetemi tanár "Ötezer év távlatából" c. muve alapján.1920: -ban a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA elismerte a sumír és az uralaltáji nyelvek azonosságát. 

1926: dr. ACZÉL JÓZSEF kutató nyelvész, "SZITTYA-GÖRÖG EREDETÜNK" c. muvében megállapítja, hogy 1. "grammatikánk és háromezer toszavunk egyezik a hellén-göröggel" 2. "a székely-szittya és Ó hellén írás azonos" 3. A szavak egy részének leírása is meglepoen hasonló (jobbról-balra olvasandók) Egyedülálló nyelvi jelenség az egész világon, hogy szabályszeru hexameter formában verset a klasszikus ógörög és latin nyelven kívül csak magyar nyelven lehet írni. "Néhány népdalunk melódiája oly régi, hogy azokat már a szittyák is dalolhatták a "muszikosz" zenéje kíséretében." 

1932: CLEMENT EDGAR német nyelvészt annyira meglepte a neki ismeretlen nyelv zenéje, hogy megtanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv szinte megdöbbento mágikus ereju, mély lelkiséget tükröz és csak a legmagasabb rendu, legfejlettebb - különösen a régi klasszikus nyelvek - foghatók hozzá. 

1939: BÁRCZY GÉZA egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felfedezte és bizonyította az ötezer éves helyhatározói sumír ragoknak a magyar nyelvben való azonos létezését. 

1940: SIR LEONARD WOOLEY angol régész, nyelvész, kiásta Ur Chaldeorum sumír várost. A több mint 400.000 cseréptábla ontotta a nyelvészeti anyagot. Glossariumok készültek, köztük, a római Institutum Biblicum nagy 6 kötetes "Sumerisches Lexicon"-ja kb. 4000 szó megfejtésével. 

1943: HÓMAN BÁLINT történész: "A sumírok nyelve mai ismereteink szerint jáfetita kaukázusi nyelvcsaládba tartozik. A magyar nyelv kaukázusi és ismeretlen eredetunek mondott osi szavaink elemzésénél tehát a jövoben nem szabad figyelmen kívül hagynunk a sumír és hutti-huri nyelvemlékeket." 

1948: RENÉ LABAT, a Párizsi L'Ecole des Hautes-Études tanulmányi igazgatója, hallgatói részére sorszámmal rendezett sumír ékjel szótárt állított össze. 

1953: P. ANTON DEIMEL S. J. a római Institutum Biblicum igazgatója, a Sumerisches Lexicon szerzoje kijelenti dr. Bobula Idához írt levelében:
"A legkisebb aggályom sincs a magyar-sumír rokonság elfogadására." 


1962: ORBÁN ÁRPÁD KUTATÓ - a dr. Aczél József által bevezetett valószínuségi számításra alapozott - a nyelvfejlodést figyelembe vevo kormeghatározó szórokonítási rendszert fejlesztette ki. 

1963: dr. PADÁNYI VIKTOR történész, a DENTUMAGYARIA c. muvében a sumír-magyar szókincs fonetikai és tartalmi vizsgálata alapján megállapítja, hogy:
"A sumír és a magyar nyelv szelleme, szerkezete és nyelvtana olyan mértékben egyeznek egymással, amilyen mértékben mind a ketten különböznek más nyelvektol."
 


1966: HARMATTA JÁNOS akadémikus, írástörténész megállapította, hogy az 1961-ben N. Vlassa Kolozsvári régész által Tatárlaktán feltárt gödörben talált 1 db kör és egy téglalap alakú rajzos agyagtáblák jelei a sumír piktogramokkal összehasonlítás segítségével minden nehézség nélkül értelmezhetok. 

1968: dr. ZAKAR ANDRÁS nyelvészeti és muvelodéstörténeti kutató a nyelvfejlodési idomeghatározás alapján kimutatta, hogy a magyar nyelvben ötezer év múltán is 100 szóból 63 sumír és 12 akkád. Ez pedig nemcsak rokoniság, hanem egyenesen leszármazást mutat. A legújabb tudományos módszerek azt igazolják, hogy a sumír-magyar nyelvvizsgálatok biztos történeti, régészeti stb. alapon állnak. 

1970: dr. BOBULA IDA bölcsész, történész, hét nyelven tökéletesen beszélo kutató, a "Sumír rokonság" és "A Magyar Nemzet Eredete" - meggyozo ereju - könyve után megjelent KÉTEZER MAGYAR NÉV SUMÍR EREDETE c. muvében bemutatja, hogy a magyar nevek nagy része érthetové válik a sumír szótár segítségével. Elemzéseire támaszkodva kimondja, hogy "a honfoglalók magukkal hozták a sumírból fejlodött szittya nyelvet." 

1976: MAGYAR ADORJÁN: "A legtöbb európai nép csak kereszténységre térése után tanult meg írni-olvasni, míg a magyarság saját rovás írását csak a kereszténységre térése után kezdte elhagyni (mert)... az Egyház ezt a pogányság maradványaként kezelte." 

1976: dr. NOVOTNY ELEMÉR kutató nyelvész
"Sumír Nyelv = Magyar Nyelv" c., Svájcban 1976-ban megjelent könyvében meggyozo erovel bizonyítja, hogy a sumír szókincs jelentos része megegyezik a magyarral. Bemutatja, hogy René Labat ékjeltáblázatában 13 sumír jel azonosítható és értelmezheto a székely rovásírás betuivel. 


1976: dr. OSETZKY DÉNES, kutató (mérnök) arra a következtetésre jutott, hogy
Amennyiben a szumérfajta elemek megjelenése a magyar nyelvben népi csatlakozásnak folyamodványa, akkor e hatások közvetítoje csak egy olyan csoport lehetett, amely embertanilag beleillik a honfoglaló magyarság fajképébe. 


1976: dr. BADINY JÓS FERENC egyetemi tanár megállapította, hogy
"A szumír ékjelkészlet kb. 4800 és ebben nincsenek benne az összetett ékjelekbol alkotott szavak." A SUMÍR-MAGYAR egynyelvuséget 6000 éves ékirattábla ismertetésével bizonyította. Magyarázatot adott arra (...) hogy HUN-GAR nevünk - éppúgy, mint az ázsiai HUN név is - éppen 5000 éve ismeretes és a ma SUMIR-nak nevezett MAH-GAR társadalom nyelvét is így nevezte."


1977: CSOKE SÁNDOR kituno nyelvész végkövetkeztetése szerint:
A MAGYAR NYELV a) önmagából eredo osnyelv b) szerkezeti rendszere elemeivel együtt magyar c) szókincsének 95%-a magyar eredetu. 


1977: dr. GOSZTONYI KÁLMÁN a párizsi Saint-Michel Kollégium v. tanára, francia állami támogatással kiadott "Összehasonlító szumír nyelvtan" c. - tudományos alapossággal írt - muvében kimutatja, hogy 53 sumír nyelvtani sajátosságból 51 egyezik a magyarral. Pl. a) A jelzo egyes számban - a jelzett fonév többes számban van (jó emberek). b) A kérdo névmások és a számjegyek kaphatnak birtokos ragot (mi-d van?; az én tíz-em), c) Egyes és többes számot is jelenthet a megnevezés (kéz, juh). d) Ugyanaz a szó képviselheti mindkét nemet (ember, gyermek, testvér). e) A független igék egymagukban alkothatnak mondatot (fáj-ni; fáz-ni). A nyelvtani részen kívül bemutat a prof. Labat által összeállított jegyzékbol - az Orbán Árpád új kormeghatározó módszerével vizsgált - 93 sumír szót. 

1980: dr. OLÁH BÉLA magánkutató "Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete" c. könyvében megállapítja a következo azonosságokat:
1. A magyar magánhangzók és mássalhangzók állománya teljesen azonos a szumírral.
2. Magánhangzó illeszkedés van mindkét nyelvben.
3. A szavak nem kezdodnek két mássalhangzóval.
4. A két nyelvrendszer azonos: aglutináló, azaz RAGOZÓ.
5. Nem különböztet meg nemeket. A magyar igeragozás a szumír tökéletesített formája. 


1988: FORRAI SÁNDOR tanár, írásszakérto a Kolozsvári Múzeumban lévo 11.000 db-ból álló gyujteményben a cseréptöredékeken - a Torma Zsófia által felismert 4 osi székely rovásjelen kívül még további 8 betut azonosított.
Megállapította, hogy a Tatárlakán 1961-ben (N. Vlassa) talált, négy részre osztott agyagkorong tíz képjele közül a magyar rovásírás 6 betüjele tisztán felismerhetõ, kettõvel pedig szoros kapcsolatban van. A magyar rovásírás eredetét a kb. 3500 éves rovásokra vezeti vissza, utalva a mezopotámiai írásokkal való összefüggésekre. Nem véletlen, hogy a képírásokból kialakult, lineáris betüírás rovásírásként, mint a magyar nép íráskultúrája, máig is fennmaradt, annak ellenére, hogy immár 1000 éve történt a 34 jelu rovásunkról a kettos mássalhangzók kifejezését nehezítõ 24 betüs latin írásra való áttérés.

1 megjegyzés:

  1. "Dr. Bobula Ida... muvében bemutatja, hogy a magyar nevek nagy része érthetové válik a sumír szótár segítségével."

    Szerintem az összes magyar, sőt az idegen nevek jelentése nagyobb nehézségek nélkül megérthető a mai magyar nyelv alapján. Minden tiszteletem dr. Bobula Idáé, de szerintem az úgynevezett magyar nyelv volt a régebbi, az úgynevezett sumir csak az egyik tájszólása a magyarnak.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...