2016. október 29., szombat

FONTOS Cikk: 3 nagyvállalat kezébe kerül az egész Föld élelmiszertermelése és a CETA(TTIP) aláírása ellenére erről az emberek mit sem tudnak


Évek óta szívügyemnek tekintem az egészségünk ellen támadást indító korporációk tevékenységére felhívni a figyelmet, legyen az a GMO-óriás Monsanto-ról írt cikkek, vagy az ivóvizet privatizálni akaró Nestlé.
Ez az írás, az utóbbi idők egyik legfontosabbika, ezért osztom meg veletek!
(SBG Buddha-VilagHelyzete)

Hiába volt egy szimbolikus vallon-ellenállás a globalista korporációk által erőltetett CETA (Kanada-Európa) Szabadkereskedelmi megállapodás aláírása ellen..., elmondhatjuk, hogy 'mint kés a vajon', úgy ment keresztül az emberek feje feletti döntés!

Az összes államnak "alá kellett írni" a CETA-t, sajnos Magyarország is aláírta szó nélkül.

Amiről sehol nem beszélnek, az az, hogy a CETA valójában a TTIP 'kistestvére', azaz ugyanaz burkolt formában, hiszen a legnagyobb amerikai korporációk kanadai leányvállalataikat igénybe véve ugyanolyan kiskapun keresztül érvényesíthetik érdekeit, vagy áramoltathatják be Európába GMO (génmódosított) termékeiket..(VilagHelyzete saját megjegyzés)

"A sokat vitatott TTIP kereskedelmi megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között nem „halott ügy”, sőt a tárgyalások folytatódnak a novemberi elnökválasztás után" – mondta az EU kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström szombaton. Kanada után jön a transzatlanti kereskedelmi megállapodás.


Eközben minden abba az irányba halad, miszerint

Három nagyvállalat kezébe kerülhet a globális élelemtermelés fölötti tényleges kontroll.
Nem titok, hogy a mezőgazdaságban érdekelt nagytermelők a minél nagyobb és minél biztonságosabban elérhető terméshozam érdekében rengeteg vegyszert használnak. Hétköznapi fogyasztóként fogalmunk sincs, mennyi lehet ez a “rengeteg”, illetve hogy mindez mennyire veszélyezteti hosszú távon az ilyen terményeket fogyasztók egészségét.
De ha már maga a nagygazda sem fogyasztja az általa nagyipari mennyiségben termelt krumplit, hanem magának és családjának külön, vegyszermentesen ültet vagy ő maga is megvásárolja biztonságos forrásból, akkor eléggé evidens, hogy a veszély reális.

"Aki uralja az élelmiszer-piacot, uralja az embereket; aki kézben tartja az energia-ellátást, kézben tart egész kontinenseket; aki kontrollálja a pénzt, irányítja az egész világot."
(Henry Kissinger)
Egészségügyi határértékek tiszteletben tartása, ennek fogyasztóvédelmi ellenőrzése, a releváns friss kutatások eredményeinek beépítése a közpolitikákba, a veszélyes vegyi anyagok listájának naprakészen tartása és számon kérése, fogyasztói tudatosság, az alternatív mezőgazdasági módszerek népszerűsítése – mindez még mindig nagyrészt utópia, nemcsak nálunk, hanem gyakorlatilag az egész világon. Csupán a civil kezdeményezések népszerűségének növekedése jelzi, hogy valami azért elindult:
a saját élelem megtermelésének igénye vagy annak biztonságos, helyi, leellenőrizhető forrásból való beszerzése egyre inkább trenddé válik.

Ám míg ez falun viszonylag egyszerű, hiszen még nem épültek le teljesen az ezt megalapozó hagyományos tudásrendszerek, és az erőforrások is adottak hozzá, addig városon csak kevesek férnek hozzá és engedhetik meg maguknak az egészséges, helyi élelmet.

3 GIGAKONSZERN VESZI ÁT AZ IRÁNYÍTÁST
Eközben egyre inkább koncentrálódik és monopolizálódik a globális agráripar:
2016 elején hat nagyvállalat kontrollálta a világ vetőmag-termékeinek 59%-át és a gyomirtópiac 64%-át, ám hamarosan ez a szám háromra csökken.
A Bayer és a ChemChina ugyanis megvásárolja a Monsantót, illetve a Syngentát, a Dow és a DuPont pedig fuzionál
, még kevesebb kézben összpontosul tehát a mezőgazdasági rendszer hatalmas ellátórendszereinek jelentős része.

A három globális vállalat jelentős gazdasági és lobbiereje tönkreteheti a kistermelőket, főleg délen, kiszorítva őket a piacról, és az európai piacra kényszerítheti a genetikailag módosított haszonnövényeket – írja az OpenDemocracy.net.

Ez a folyamat nyilván nem most, hanem régebb indult el: a kistermelők és a kisparcellás földművelés helyét egyre inkább a hatalmas, destruktív, a kemikáliáktól teljesen függő farmok veszik át. Ezek használják el a világ édesvízkészletének 70%-át, és rohamosan felemésztik az egyéb erőforrásokat is. A természetre gyakorolt káros hatásukról csak egyetlen adat:
Európa mezei madárfajainak egyharmada veszélyeztetett vagy közel veszélyeztetett helyzetbe került, a fajok 39%-ának populációja csökkenőben van. Eközben a klímára gyakorolt hatás is számottevő.

Az állattenyésztés önmagában globálisan többel járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint a teljes repülés-, autóipar és közlekedés együttvéve. Az ipari mezőgazdaság ágazata az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 30%-áért felelős. Ha lemondanánk a nagyipari állattartásról, azzal a globális széndioxid-kibocsátás akár 40%-át számolhatnánk fel. Romániában óránként három kisgazdaság tűnik el. Európában az utóbbi nyolc évben hárommilliót számoltak föl. A globális agráripar térhódítása ellen egy alulról szerveződő forradalom próbál tenni valamit: egy ellen-narratívát ajánlani, amelynek részeként már egyre több közösségi kert működik, egyre több településen születik helyi élelmiszeripari stratégia, népszerűek a helyi piacok, és nagy a kereslet a helyi, hagyományos zöldség- és gyümölcsfélék iránt. Ez a mozgalom nemcsak arról szól, hogy helyi és egészséges étel kerül az asztalokra, hanem szervezkedésről és politikai érdekképviseletről is. Ennek keretében szervezik meg Romániában az eddigi legnagyobb európai találkozót, ahol az élelemellátási rendszer visszafoglalásának hívei gyülekeznek. 


A nemzetközi élelem-szuverenitási fórumot Kolozsváron tartják, október 26-án kezdődik, és 30-án zárul. A Nyéléni fórum témái:
- helyben termelt élelmiszer,
- a gazdaságokban dolgozók fizetésének és munkakörülményeinek javítása,
- ugyanakkor egy mozgalom elindítása az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) megváltoztatására.

A fórum résztvevői az élelem-szuverenitás elérését tekintik fő célnak, azaz az emberek azon jogát, hogy meghatározzák saját élelmiszer-ellátási és mezőgazdasági rendszerüket, és befolyásolni tudják az azzal kapcsolatos politikákat.

A fórumra több mint 42 európai és közép-ázsiai országból érkeztek résztvevők, mintegy hatszázan. Az első ilyen találkozót még 2011-ben, Ausztriában tartották.


Nagyipar versus kistermelők: Góliátok a Dávidok ellen 

A klímaváltozás szükségessé teszi az élelmiszer-ellátási rendszer átalakítását olyanná, amely jobban megfelel a jövő kihívásainak. A kérdés az, melyik a helyes út: - a nagyipari mezőgazdaság hívei szerint módszereik és vegyszereik a szükséges rossz kategóriába esnek, hiszen másképp nem lehetne a termésmennyiséget garantálni.
- A kistermelők, a hagyományos földművelési módszerek és a környezettudatos gazdálkodás pártolói viszont azt hangsúlyozzák, a biológiai sokféleség megőrzésére, rezilienciára és méltányosságra épült táj- és erőforrás-használat az egyetlen mód, amely az embereknek és a természetnek is hosszú távon javára válik.

Szerintük egész egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne harcoljunk az agrobiznisz óriásai ellen. A három globális vállalat elemzők szerint várhatóan egyre nagyobb befolyást próbál szerezni a fejlődő országokban, ahová eddig nem jutottak el a termékeik mindenhová, és a folyamat eredményeképpen a kistermelőket ott is fölváltják a nagyipari méretben termelő és tenyésztő farmok.

Vagyis az ipari mezőgazdaság határa a Szubszaharai Afrika térségei felé tolódik, amiből a vetőmagokban utazó vállalatok hatalmasat kaszálnak. És a történet lassan már nem is “csak” a vetőmagokról és a vegyszerekről szól, hanem a mezőgazdaság fölötti teljes ellenőrzésről, a vetőmagvak génbankjai, az időjárásról és talajról gyűjtött információk fölötti monopóliumról és a világ élelmiszer-biztonságáról.

Ugyanakkor hatalmas nyomást gyakorolnak az országok kormányaira, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyek lehetővé teszik számukra a piac dominálását, csökkentik a kistermelők jogait és az egyszerű földművelők által termelt hagyományos vetőmagokat betiltják – véli Silvia Ribeiro, az ETC Csoport nevű watchdog szervezet latin-amerikai ágának képviselője. Az ETC az új technológiák és nagyvállalati stratégiák hatásait monitorozza a mezőgazdaságra, emberi jogokra és biodiverzitásra nézve.

A Föld Barátai szervezet európai ágának mezőgazdasággal és biodiverzitással foglalkozó kampányának vezetője, Adrian Bebb arra hívja fel a figyelmet, hogy a három globális nagyvállalat teljesen átalakíthatja a bolygó mezőgazdaságát.

A termelők és fogyasztók magasabb árakkal szembesülhetnek. Már most kijelenthető, hogy - kistermelők millióit tönkretéve és elszegényítve Afrikától Latin-Amerikán át az Európai Unióig - a nagyvállalatok átvették a kontrollt a piacok és az ellátási láncok fölött. Ezek a folyamatok a kistermelők és kis falusi közösségek körében szegénységet és éhezést okoztak.

Bebb szerint a nagyvállalatok nem oldhatják meg az éhínségek problémáját a világban, hiszen kutatások bizonyítják, hogy azt nem a készletek, vagyis az élelem hiánya, hanem a szegénység, a demokrácia hiánya és a földhöz, vízhez és más erőforrásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés okozza. Hogy a világ élelmiszerkészletét ne csupán néhány vállalat tartsa kézben, pénzt kell befektetni a helyi, hagyományos földművelésbe, hiszen a kistermelők adják az élelemtermelés gerincét. Világszerte a farmerek 90%-a kistermelő, akik még mindig a fejlődő országok nagy részében elfogyasztott élelmiszer 80%-át termelik meg, főképp Dél-Ázsiában és a Szubszaharai Afrikában. A harcban sok múlik a döntéshozókon, azonban a világszerte erősödő gazdaszövetségek is próbálják fokozni lobbierejüket: az a terv, hogy az ENSZ elé viszik problémáikat, és a következő hónapokban számos nemzetközi találkozón fogják hallatni a hangjukat, írja a Guardian.


Jó, sok a vegyszer, de valójában mennyi is?

1. Egy tipikus brit gazda, ha búzát termel, akkor a haszonnövényt négy gombaölő, három gyomirtó, egy rovarirtó szerrel kezeli, illetve egy további vegyi anyaggal, amely a puhatestűeket irtja ki a vetés közeléből.
2. Eleve olyan magot vásárolnak, amely rovarok elleni kemikáliákkal van kezelve.
3. Ültetés előtt gyomirtóval permetezik le a földet, majd ültetés után még egy rend gyomirtót kap a vetés.
4. Kémiai növekedésszabályozókat használnak, amelyek megváltoztatják a növény hormonháztartását, hogy a búza a megfelelő, kívánt magasságot érje el.
5. Permeteznek levéltetű és üszög ellen.
6. Majd közvetlenül betakarítás előtt is permeteznek glifoszfát gyomirtóval, ami kiszárítja a vetést, így aratás után nem kell energiát és pénzt költeni a szárításra – írja szintén a Guardian.


"Azt hazudják, hogy nincs alternatíva! Egyedül ŐK az alternatíva! A megrekedt elavult mezőgazdasággal szemben ők jelentik a fejlődést, de ez hazugság!" 

Egy másik cikkben “a három Behemótnak” nevezik a fúziókat és felvásárlásokat követően létrejövő három szupervállalatot.
 
“Az a narratíva, amellyel igazolni próbálják az elviekben szabad piac fölötti dominanciát, a következő: nagyobb és bátrabb entitások képesek arra, hogy a mai kihívásoknak megfeleljenek, és megoldják a 2050-ig megszülető további 3 milliárd ember élelmezésének problémáját anélkül, hogy tönkretennénk a bolygót.

Azt várják tőlünk, hogy fogadjuk el az intenzív mezőgazdaság modelljét, mint a tudomány heroikus menetelését a primitív, nem hatékony, hagyományos termelési módszerekkel szemben. Nincs alternatíva.

"De valójában pontosan az élelem-termelésnek ez a modellje rekedt meg a fejlődésben” – érvel a szerző, Felicity Lawrence.

A második világháború után a mezőgazdasági tömegtermelés beindításának valóban nagy hatása volt az élelem mennyiségének növekedésére, de a győzelmeket hosszú távon beárnyékolták a negatív következmények: a kemikáliák használata a biodiverzitás vészes hanyatlásához és az élelemtermelés szempontjából kulcsfontosságú beporzó rovarok populációinak csökkenéséhez vezetett.

Kutatások mutatták ki, hogy bár rövid távon az intenzív mezőgazdasági rendszerben a hektáronkénti terméshozam nagyobb, hosszú távon a vegyes és sokféle terménnyel dolgozó hagyományos mezőgazdasági módszerek többet hoznak a konyhára.

Az ETC felhívja a figyelmet arra is, a nagyvállalatok nagyrészt három fő terményre fókuszálnak – a kukorica, szója és repce termesztésére –, míg a kistermelők több mint hétezerféle élelmiszernek feldolgozható növényt termesztenek. Ha a kistermelők helyzete tovább romlik, és helyüket felváltják a nagyvállalatok, amelyek cukrokat, keményítőket és zsírokat tartalmazó haszonnövényeket kezdenek termeszteni a sokféle zöldség- és gabonaféle helyett, akkor összességében nőni fog ugyan a megtermelt élelem mennyisége, de tápértéke csökken. Globálisan a korai elhalálozások vezető okai immár nem a fertőző betegségek, hanem az egészségtelen étrend.

Ha valóban az a cél, hogy az élelem táplálja az embereket és egészségesen tartsa őket, akkor a mostani intenzív mezőgazdaságra alapuló termelés egyértelműen kudarc. Még mindig több mint 750 millió ember éhezik a világon, ugyanakkor közel 2 milliárdan túlsúlyosak vagy elhízottak. Az ipari mezőgazdaság pártján állók azzal érvelnek, hogy a klímaváltozás által veszélybe került élelmiszer-biztonságot próbálják megóvni. Eközben azonban pontosan ez az az ágazat, amely egyharmadát adja az ember okozta, üvegházhatású gázok kibocsátásának.

FAO: segíteni kell a kistermelőket 

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) most megjelent globális jelentése (Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2016) megállapította:
amennyiben nem változik meg gyökeresen az éghajlatváltozás elleni attitűd, további embermilliókat veszélyeztethet az éhezés, leginkább a szubszaharai afrikai és a dél-kelet-ázsiai térségekben - írja az MTI.

Nem lesz egyszerű a gazdálkodás és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítása a számtalan érintett, az eltérő módszerek és a természeti adottságok különbözősége miatt. Mégis, most kell nekikezdeni, mert idővel az éghajlatváltozás hatásai is egyre csak erősödnek – áll a jelentésben.

"Az alkalmazkodás költségei eltörpülnek a tétlenség következményei mellett" – idézi a jelentés José Graziano da Silvát, a FAO főigazgatóját.
A FAO arra biztatja a döntéshozókat, hogy segítsenek a kistermelőknek támogató környezet kialakításával és az átalakítás előtt álló akadályok felszámolásával. A FAO jelentése több alternatív, gazdaságilag megvalósítható módját mutatja be annak, hogyan támogathatók a klímaváltozás hatásainak a legjobban kitett termelők. Így ajánlások is szerepelnek a tanulmányban a kibocsátás csökkentésére: a vízkímélő módszerek az árasztásos rizstermesztés során például 45 százalékkal foghatnák vissza a metánkibocsátást, míg az állattartás kibocsátása akár 41 százalékkal is mérsékelhető lenne a hatékonyság javításával.

Változások szele - Van reménysugár a konszernek és megvásárolt politikusaik ellen ? 

A Bayer és a Syngenta által előállított neonikotinoid rovarirtószereket nemrég betiltották az EU-ban, mivel bizonyítottan ezek használatához köthető leginkább a teljes élelemláncot fenyegető méhpusztulás.
Az EU-ra nyomás nehezedik, hogy a glifozát használatát is betiltsa, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi jelentése szerint nagy valószínűséggel rákkeltő anyagról van szó.
Miért nem történik még több változás? 
Olivier de Schutter egykori élelmiszerjogi ENSZ-jelentéstevő szerint a rendszerbe a változást megelőzni hivatott elemek vannak beépítve.
Az utolsó bástya Afrika, most ott a legintenzívebb az agroindusztriális modell terjesztése.
De érkezik hír reményt adó, új megközelítésekről is, pl. Kenyából, ahol egy Flamingo Homegrown nevű vállalat hosszú évek után lemondott a vegyszerek használatáról, részben arra válaszul, hogy alkalmazottainak egészsége került veszélybe, részben pedig azért, mert a rovarirtószereik nem bizonyultak eléggé hatékonynak.

Most újragondolták a teljes stratégiájukat, és azért alkalmaznak magasan képzett tudósokat, hogy laboratóriumaikban tanulmányozzák és rekonstruálják az egészséges, élő termőtalaj élőlényeit, gombáit, növénygyökereit, a teljes ökoszisztémát. Óriási üvegházakban katicabogarakat alkalmaznak, hogy a termést ne tegyék tönkre a károkozók.


A talaj regenerálása csökkenti a CO2-kibocsátást is
Mivel a talaj az óceánok után a második legnagyobb széntároló – négyszer annyi szenet köt le, mint a világon összesen megtalálható növények és fák együttvéve –, a talajminőséget is drasztikusan befolyásoló, önmagukban is káros emberi tevékenységek, mint amilyen az erdőirtás vagy a nagyipari mezőgazdaság, duplán visszaütnek.
Jason Hickel cikke szerint a nagyipari mezőgazdaság tönkretette az utóbbi négy évtizedben a rendelkezésre álló mezőgazdasági területek egyharmadát.
Ha a talaj degradálódik, elveszíti képességét, hogy lekösse a szenet, és hatalmas mennyiségben bocsátja ki azt szén-dioxid formájában az atmoszférába.

Ezért inkább a talaj regenerálásán kellene dolgozni,
és nem a további degradáción – érvelnek tudósok. A jó hír, hogy az ipari mezőgazdaságról való lemondás, az ökogazdálkodási módszerekre való áttérés révén regenerálhatjuk a talajt.

A természetes trágya használata, a szántás elkerülése, a komposztálás, a vetésforgó mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a talaj visszanyerje széndioxid-lekötő képességét.
 
És nemcsak a már lekötött szenet tartja vissza, hanem a levegőbe került széndioxid-mennyiséget is csökkenti. Különböző becslések szerint a globális széndioxid-kibocsátás 3%-15%-át fordítja vissza a talaj regenerálása, sőt, egy friss kutatás a pennsylvaniai Rodale Institute-tól egyenesen 40%-ra teszi ezt az arányt.

ÖKOFALVAK
Szintén pozitív kezdeményezés és másik jó hír, hogy a világ számos pontján nagyobb méretű biotermelésre és ökogazdálkodásra már vannak kidolgozott sikeres példák:
Ökofalvak Európában és a világban

A világ legsikeresebb ökofalvai, alternatív életközösségei: Damanhur (Olaszország), Tamera (Portugália), Findhorn (UK), Sekem (Egyiptom), Auroville (India), Ithaca ökofalu (USA 

A tudomány jelenlegi állása szerint a globális nagyvállalatok állítása, miszerint az ipari mezőgazdaság és módszerei a szükséges rossz az élelmiszer-biztonság érdekében, valójában blöff. Először is, jelen pillanatban is 10 milliárd embernek elegendő élelmiszert termelünk a Földön. De ha ezt nem is hisszük el, vagy nem tartjuk érdemesnek inkább azon elgondolkodni, hogyan lehetne az elosztást és tárolást hatékonyabbá téve csökkenteni az iszonyatos mértékű élelempazarlást, ami jelenleg globálisan zajlik, akkor itt a következő érv: hosszú távon a talajregeneráló mezőgazdaság révén a termés mennyisége is nőne.

Persze valójában itt nem is csupán módszerek harcáról van szó, hanem a földdel kapcsolatos viszonyról. Tárgyiasítjuk a megművelhető földterületeket, ahonnan minden eszközzel minél nagyobb profitot akarunk kicsikarni, vagy élő rendszernek látjuk, amelynek egyensúlyát és harmóniáját megbontani veszélyes, az ember számára is, hiszen mindannyian belőle élünk? Persze a regeneratív gazdálkodás sem ad végleges megoldást a klímaválságra, jegyzi meg a szerző. A talaj nem tudja lekötni az összes fölösleges, légkörbe pumpált széndioxidot. De a fosszilis tüzelőanyagokról és a végtelen növekedés obszessziójáról való lemondás mellett egy fontos módszer lehet, amely kiutat jelenthet a válságból és katasztrófából. 


Kapcsolódó korábbi cikkek:
A világban 2 millióan tiltakoztak a MONSANTO génmanipulált mérgei ellen és a média hallgat !

FOOD Inc. Az vagy, amit eszel...De mit etetnek meg velünk? Ezt kötelező ismerni! 

A globalista korporációk támadást indítottak a hagyományos étkek ellen




Svájcban a kenyérgabona 4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek éheznek; a francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra; Romániában fél centes órabérért dolgoznak az asszonyok a hagymaföldeken, amelyet távoli országokba szállítanak tovább; Spanyolország legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb mint Luxemburg és Hollandia együtt - a világban mégis 5 percenként hal éhen egy gyermek. A világ élelmiszer-termelése és az élelmiszer elosztása katasztrofális szintre jutott. A 3000 kilométerről importált paradicsom olcsóbb mint a hazai; az ásványvíz ugyanolyan kereskedelmi értéket képvisel mint bármely más termék; a legtöbb élelmiszert szójával dúsítják. Hová vezet ez a folyamat? Az emberiség élelmiszerellátása nem több mint néhány tucat multinacionális cég versengésének színtere?

Forrás:
Transindex.ro / a Guardian cikkei, opendemocracy.net, fao.org, rfi.ro


Szerkesztette: 
SBG Buddha - VilagHelyzete.com
Azonnali alternatív VilagHelyzete hírek:  VilagHelyzete.hu vagy Alternativhirek.blogspot.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...