2012. január 13., péntek

Az évszázad pénzügyi csalása-Devizahitelezés-Egy Sorbonne prof véleménye


Egy kis saját élménybeszámoló: Tegnapelőtt egy lakás eladása miatt, melynek 2,5évvel ezelőtti vásárlásakor 10,8 millió hitelt kaptam lakásvásárlásra (5m Ft,5,8m Euro) vissza kellett fizetnem a hitelt , hogy törölhessék a jelzálogot. A két és fél év alatt havi 86e Ft törlesztővel kb. 2,4milliót fizettem be. A hitel megszüntetésekor a 10,8milliós hitel 11,9 millión állt, azaz még 1,1 milliót kellett ráfizetni. Így összesen 2 és fél év alatt 3,5 milliós hasznot realizált rajtam a legnagyobb "magyar" bank.
¤ Nagy naivan kérem a papírt, hogy mégis miket adtak össze, hadd kérdezzem már meg...
mert szerettem volna elvinni...
-
 Azt nem adhatjuk oda! - mondja.... - Akkor kérhetnék egy fénymásolatot?
- Másolatot sem adhatunk ki! - közli a hölgy.
........Ha ezek az uniós irányelvek....akor no comment 


Mostanában a médiák nagyon elhallgattak a deviza-adósokkal kapcsolatban. Néha szóba kerülnek a kormány végtörlesztési intézkedései kapcsán, de azon kívül nem nagyon tesznek említést róluk.  Biztos minden rendben: a kormány megtette, amit a haza megkívánt, aki tudott vég-törlesztett, és ezzel az ügy le van tudva…

Csak a tisztánlátás kedvéért:
"A hazai bankok semmiféle svájci frankot nem vásároltak Svájcból, hanem csak a frank árfolyamát vették alapul és összejátszottak a svájci állammal és bankokkal, hogy a frank árfolyamát srófolják föl minél nagyobbra, irreális mértékig. 
Nálunk több főkolompos is van, akik erről a helyzetről tehetnek. Az akkori PSZÁF is tudott mindenről, az akkori kormány és illetékesek is mindent tudtak a bankcsalásokról. De tudtak erről a MNB-ben is, mégis hallgattak és most is hallgat az MNB elnök. Most az MNB nem a forint árfolyam erősségén őrködik, hanem éppen ellenkezőleg. Az MNB a külföldi maffiabankok pénzmosodája, hiszen senki sem ellenőrzi az MNB belső működését." 
A megtévesztés céljából alkalmazott kifejezések és „magyarázatok” elhagyásával nézzük hogyan is történtek ezek a hírhedté vált CHF „alapú” kölcsönzések, de előtte nézzük meg, mit mond a párizsi Sorbonne egyetem doktori iskolájának kutató professzora Dr. Lentner Csaba
"A hitelezés amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt. A bankok szerencsejátékot űztek és rajtavesztettek. A rendszer bedőlésért elsődlegesen ők a felelősek!
Kérdés: - A deviza hitelek drámája szinte sors tragédia lett. Hogy jutottunk idáig?
Dr.Lentner: - Tisztázzunk valamit mindjárt az elején! Teljességgel téves és helytelen a szóban forgó problémakör esetében deviza hitelről beszélni. Ez ugyanis nem az!
Kérdés: - Hanem mi?
Dr.Lentner: - Gigantikus átverés. A svájci jegybank legfrissebb adatai azt igazolják, hogy a külföldi bankok Magyarországon működő leánybankjai az általuk nyújtott hiteleket nem refinanszíroztatták frankkal, nem vettek föl valós bankközi frank hitelt, és nem bocsátottak ki frank alapú kötvényeket sem.
A Svájci Nemzeti Bank pénzkibocsátása ugyanis nem növekedett olyan mértékben, amilyen mértékben szükséges lett volna ezen csereügyletekhez. Egyszerűen nincs annyi frank a piacon, amennyi a frank alapúnak mondott hitelek fedezete kellene legyen....
Az a hitelezés amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt.
Kérdés: -Akkor mire alapozták a bankok ezeket a hiteleket ?
Dr.Lentner : - Nagy valószínűséggel úgynevezett SWAP(csere) ügyletekre....

Meggyőződésem, hogy a szükséges átvilágítások olyan eredményeket hoznának, melyek alapjaiban megváltoztatnák az adósok szorongatott helyzetét, sok esetben akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak a bankok vonatkozásában. A rosszhiszeműség ugyanis nem győzőm hangsúlyozni, okkal vélelmezhető! Az ebből fakadó banki veszteségeket pedig a pénzintézeteknek házon belül kell orvosolniuk, azt semmi szín alatt nem terhelhetik rá az ügyfelekre, akik nem tudták, nem is tudhatták, hogy csapdába csalják őket!
Tehát kedves átvert becsapott hitelesek robbant a bomba, mert nincs frank, nincs CHF, nincs árfolyam kockázat!"
Egy példa:

Rászedett János és Jánosné magyar állampolgárokat az egyik lakóparkokat építő vállalkozás sikeresen megkörnyékezett, Rászedették tehát elhatározták, hogy 14 millió forintért vesznek egy temetőre néző lakást a külső Bécsi úton. Ötletüknek egyetlen szépséghibája az volt, hogy a nagymamától örökölt vidéki házért mindössze 7 milliót kaptak. Szükségük volt tehát 7 millió kölcsönre. Teljesen mindegy melyik bankot keresték fel, mert ott a következőket közölték velük. Jelzálog bejegyzése mellett megkaphatják a hiányzó 7 milliót 20 éves futamidőre, CHF alapon 5 % kamat, HUF alapon 10 % kamat mellett. CHF alap esetén a havi törlesztő részlet 38.600 Ft lesz, míg HUF alap esetén 98.000 Ft lesz. Tekintettel arra, hogy az ügyletnél egyetlen egy darab svájci Frank se jelent meg, se fizikai, se átvitt értelemben, a két, erősen eltérő kamatláb és törlesztő részlet kifejezetten a megtévesztés célját szolgálta. Rászedették természetesen a sokkal vonzóbb CHF alapot választották, magyarul bekapták a horgot. Nézzük mi is történt tulajdonképpen!
A bank Rászedettéknek kölcsön adott kvázi 50.000 svájci Frankot, évi 5 % kamatra. Viszont a lakópark építők nem 100.000 CHF-et kértek a lakásért, hanem 14.000.000 forintot. Ezért Rászedették a kölcsön kapott 50.000 svájci frankot egy füst alatt eladták a banknak 7.000.000 forintért (természetesen vételi árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa). Kifizették a 14 milliót az építőknek és tudomásul vették, hogy havonta 276 svájci frank a törlesztő részletük. Mivel Rászedettéknek a banknál forint számlájuk volt – miért is lett volna más, hiszen az átutalt fizetéseiket forintban kapták – a bank a számláról minden hónapban leemelte a 276 CHF-nek megfelelő forintot (természetesen eladási árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa), azaz a csalinak szánt 38.600 forintot, de csak addig, amíg a CHF árfolyama 140 forinton állt, vagyis legfeljebb egy hónapig.
A következő esedékességi napokon a mindenkori 276 CHF vételi árfolyamon kiszámított árát emelte le a forintszámláról, amikor a CHF 150 forint volt, akkor 41.400 forintot, amikor 180 lett, akkor 49.600 forintot, és amikor 240 lett, akkor 66.200 forintot.
De nem csak a törlesztő részlet emelkedett, emelkedett a tartozás is. Ugyanis Rászedették nem 7 millió forinttal tartoztak (mínusz néhány havi törlesztő részlet), hanem 50.000 svájci frankkal, aminek időközben a forintban kifejezett értéke 12.000.000-ra emelkedett. Mit számít az, hogy soha senki egyetlen egy svájci frankot se látott, a tartozás svájci frankban volt nyilvántartva, mert azt vették fel. De pénzügyileg mi is történt valójában? Kölcsönügylet? Másodlagosan, de elsődlegesen egészen más.
Valójában egyszerű spekulációról van szó. A bank arra spekulált, hogy a svájci frank erősödni fog a forinthoz viszonyítva, míg Rászedették – tudtukon kívül – arra spekuláltak, hogy a svájci frank árfolyama 20 éven keresztül nem fog megváltozni. Akinek egy egészen apró közgazdasági ismerete van, az pontosan tudta, hogy 20 év távlatában a svájci frank egészen biztos erősödni fog a forinthoz képest. Ezt tudva, a Magyarországon működő bankok úgy is spekulálhattak volna, hogy 3.000 milliárd forintért vesznek CHF-et a 140 HUF/CHF árfolyamon, és akkor most eladhatnák 240 HUF/CHF-nél, kaszálva ezzel 2.142 milliárdot. De mennyivel kényelmesebb volt virtuálisan spekulálni nem létező pénzekkel.

5 perc 19 mp és 6 perc 51 mp között
Persze, most a bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs. 2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz hússzorosát kölcsönözhetik ki. Minden 5 forint tényleges pénz mellett 95 forint virtuális pénzt is kölcsönadhatnak. Az állampolgárok csőbehúzása olyan jól sikerült, hogy a bankoknak 2008 végére likviditási gondjaik lettek, vagyis túlkölcsönözték magukat. A „likviditás” ugyanis azt jelenti, mennyi szabad tőkéje van a banknak, olyan szabad tőke, amit kikölcsönözhet. És akkor tegyük hozzá, hogy ennek a „szabad” tőkének 95 százaléka virtuális, nem létező. A világgazdaság begyűrűző válságára hivatkozva a MNB a kötelező tartalékrátát lecsökkentette egy nevetséges 2 százalékra, (jegyezzük meg, hogy „békeidőben” a nyugati bankok kötelező tartalékrátája általában 10 %) lehetővé téve, hogy a bankok további virtuális forintokat kölcsönözzenek ki, természetesen CHF alapon. A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének (a legújabb WikiLeaks feltárás szerint ő táviratozta az USA-ba, hogy „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat”).
Foglaljuk össze, mi történt jogi értelemben. Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakosságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetett, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztő részlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a sulykot, ha a csalás bűntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik:
„Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”
A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak. A büntetőeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerződések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra. 
Egy kis érdekesség, de alapvető információ !!!

Befejezésül meg kell jegyeznem, hogy CHF alapú hitelek esetében a csalásnak – az én szerény véleményem szerint – egy különös minősített esete áll fenn, mert hatalmas tömegeket szedtek rá, jelentős összegekben, szervezetten, bűnszövetkezésben. A végső kár ezermilliárdokban mérhető, ami már veszélyezteti a nemzetgazdaságot is. Éppen ezért, végső soron levezethető a hazaárulás is.

14 megjegyzés:

  1. Tehát elmehetek a bíróságra és kérhetem hogy csalás miatt nyilvánítsák semmissé a devizahitel-szerződésemet? És meg is fogják tenni? Foglalkozik ezzel ténylegesen valaki (pl valami ügyvéd), vagy csak írtak egy cikket, hogy ilyen is van és ennyiben marad az ügy? Ha ez így működne, akkor nagyon sok családon lehetne segíteni még az utcára kerülés előtt...

    (Zárójelben jegyzem meg, hogy 2007-ben vettem fel 15 milliót lakásra, 2011 decemberében 24 milliónál járt a visszafizetnivaló, 180 ezres havi törlesztőrészlettel...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dewri: Ezen én is gondolkodtam, és arra jutottam hogy ha egyedül mész bíróságra, a bankkal szemben kicsi az esélyed a nyerésre... ugyan az a törvényrendszer és döntésközpont, ami megengedte hogy megtörténjen ilyen, valószínűleg nem téged hanem a bankot fogja az ügy során megvédeni. Nekik a világ össze pénze ott van akármilyen jó ügyvédre, aki ismeri a jogi 'terepet', és tegyük hozzá, a 'terep' a bankok javára van módosítva, sőt mi több, a törvényeket valójában ők hozzák. M.A. Rotschild mondta: "Engedd meg, hogy én bocsássam ki és felügyeljem egy nemzet pénzét, és fütyülök rá, ki hozza a törvényeit."
      Egy ilyen felelősségre vonást szerintem csak tömeges összefogással lehet sikeresen véghezvinni, ahol az átvert emberek együtt állnának fel a bankokkal szemben. Tudtommal már vannak szerveződések, az interneten biztos fogysz találni párat. Ha valamire, hát a közös összefogásra megtanít a válsághelyzet.

      (De szerintem az az idő is közel van, mikor már annyian nem fogják tudni tovább fizetni a hitelüket, hogy az sokszorosan meghaladja majd a behajtó hatóságok kapacitását. És akik ezért kapják a pénzüket, azok is rá fognak eszmélni, hogy mi a francért bántanák a saját embertársaikat. Nem lesz az a pénz amiért ezt megtennék, már nem fogják eladni a lelküket. Mikor - most hasra ütök - 5 millió ember kiáll magáért nem fog hitelt fizetni, onnantól a hatóságok tehetetlenek lesznek (: )

      Törlés
    2. Ajánlom ezeket elolvasni:
      http://komlomedia.hu/hir.php?hir=726
      http://komlomedia.hu/hir.php?hir=718
      Hamarosan újabb hírek látnak napvilágot...

      Törlés
    3. Azért egy jó ügyvéd aki ért ehhez az jó ha van :D ha erről szeretnétek beszélni a kspye nevem: urogdine.kocsis.zsuzsa

      Törlés
  2. Valamilyen okos ember kiszámolhatná:
    Hány lakáshitel van Magyarországon,és mekkora értékű?
    Hány gépjármű hitel van Magyarországon,és mekkora értékű?
    Hány egyéb hitel van Magyarországon,és mekkora értékű?

    Amire kíváncsi lennék,hogy mennyi pénzt helyeztek ki ide,és mennyit kellene a lakosságnak visszafizetni(ebben természetesen,az állam adósságait nem is kell számolni,az külön történet)
    Próbáltam kiszámolni,de elég megbízhatatlanok a az adatok a valós számokról,de egy becslés kb:
    lakáshitel:kb 1 200 000 hitel--átlagban 10 000 000 felvett összeg,az kb:
    1 200 000 000 0000--forint--a nullák pontosak,de ekkora összeget még kimondani is nehéz

    autóhitel: kb 1 300 000 hitel--átlagban 1 000 000 felvett összeg,az kb:
    1 300 000 000 000--forint

    Ha valakinek van kedve kiszámolni,és leírni a pontos összeget azt megköszönném!
    Esélytelen visszafizetni,ez szerintem simán kitűnik még ebből is,nem kell hozzá egyetemet végezni szerintem.És ráadásul,nem a megemelkedett,kamatos összeget írtam,hanem az eredeti állapotot.Szerintem ezen kellene elgondolkozni....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igaz, nem tudom, mennyire igaz a hír, mindenesetre felteszem:

      http://kaslerarpad.hu/?p=99

      az elolvasása nem kerül pénzbe :)

      Törlés
  3. Nekem nincs hitelem,ezért nem tartom jogosnak,hogy beleszólok.
    Nem lehet ezeket a hiteleket mondjuk kitolni,értem ez alatt,akinek van 10év törlesztője és a felvett összeget a fizetéséhez mérték,pl:90000 forint a havi jövedelme,akkor 30000 forint a törlesztője,gondolom én,akkor havi 30000 forinttal vállalta a hitelt,ha a törlesztő emelkedést mondjuk az idő tartam növelésével oldanák meg,pl:10 év helyett 12 évnél tartana,de havi 30000 forinttal,esetleg fizetőképes maradna,és nem érezné problémának az idő növekedést mert megmarad a lakása,és van mit enni.
    Persze nem értek hozzá ez csak egy feltevés.

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. Egy idézet:
    Száz milliárdokat kell visszafizessenek a bankok a devizahiteleseknek és a devizahitelekkel rendelkező önkormányzatoknak, egy bírósági ítélet alapján!

    Az ítélet még nem jogerős. Az OTP Bank 2012. január 04-én fellebbezett a Békés Megyei Bíróság ítélete ellen, az ügy a Szegedi Ítélőtábla elé kerül.

    Minden eddiginél nagyobb szükség van a nyilvánosság erejére, az emberek támogatására.

    Kásler Árpád vagyok, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke. Az ítélet közlése előtt ismertetni szeretném röviden a per előzményeit.
    Forrás:http://komlomedia.hu/

    VálaszTörlés
  6. Ez utólag nagyon szépen hangzik,de valójában a CHF 2008 őszétől kezdett el erősödni,amikor mindenki CHF-be menekült.A gazdasági válságot nem hinném látták volna évekkel előre.Az a mi saját bajunk,hogy a magyar gazdaság sohasem volt erős,és ilyen teljesítmény mellet költekezni luxus.A cikk azt sugallja,a bankok sohasem vettek CHF-t csak kitalálták a hitelezési formát.Ezt ki tudja bizonyítani?

    VálaszTörlés
  7. Artúr egyszerű nem adtak el nagyobb mennyiségű svájci frankot a svájci bankok ezeknek a bankoknak. Ha utána nézel szerintem ki sincs nyomtatva ennyi Svájci frank mint amit itt kiadtak és annak mondtak. Különben már egyes banki levelekben is elismerik a bankok a swappot stb...

    VálaszTörlés
  8. Bejegyzés navigáció← Előző Következő →
    Emlékeztető
    Közzétéve: 2013. január 11., péntek
    Az OTP Bank által kért és a Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelem tárgyalása 2013. január 15-én, 10 órakor a 2. számú tárgyalóteremben lesz. Budapest, Markó u. 16 sz.

    Vuvuzelát, sípot, dobot, nádi hegedűt kérünk otthon hagyni, de egy barátot ismerőst hozhatnak magukkal, sőt kötelező!

    Kásler Árpád

    Kelt: Gyulán, 2013.01.11-én
    http://kaslerarpad.hu/?p=2193#more-2193

    VálaszTörlés
  9. Már van az OTP ellen is megnyert per- :D az árfolyamrés miatt hogy az nem lett feltüntetve a szerződésben.
    Makkos Albert webináriuma!

    Itt megtekinthető a hétfői webinárium felvétele (HD):
    http://youtu.be/_C1AOPuQ3Fo

    A következő tervezett alkalom 2013.január 14., 19:00 óra.

    Korábbi felvételek listája elérhető itt:
    http://www.bterv.net/p/terv-webinariuma.html
    (klikk a "lejátszási listá"-ra, v. a "playlist"-re)

    VálaszTörlés
  10. "2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz hússzorosát kölcsönözhetik ki."

    Ilyen az, amikor a hülye okoskodik... Megnézett egy buta youtube videót a pénzről, és egyből közgáz-professzornak képzeli magát.

    Azért gondolkozzon el: vajon tényleg úgy van, hogy berakok a bankba 5Ft-ot, és abból 100-at kihiteleznek? Ami szintén bekerül valamelyik bankba, az a bank meg ennek a hatására kihitelez 20×100=20ezret? Ami szintén bekerül egy számlára, és abból kihiteleznek 20×20e=400ezret? Ami szintén... GONDOLKOZZATOK MÁR!

    A bank a rendelkezésére álló összeg 95%-át kölcsönözhette ki! (5%-ot kell tartalékolnia!) Tehát a te berakott 100Ft-odra fizet neked kamatot, de csak 95%-ot helyezhet ki, és csak arra kérhet kamatot a hitelfelvevőktől! (OK, az 5%-is kamatozik neki valamennyit az MNB-nél...)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...