2016. október 8., szombat

Ezt tudnotok kell a No-Go zónák gyökeréről és működéséről, ha ez lesz a jövő-Daniel Pipes a Harvard Egyetem történésze



Az európai muszlim populáció folyamatos növekedése vitát váltott ki az európai városokban történő letelepedésük természetéről. Hivatalosan tagadják a no-go zónák vagy a saría által kontrollált körzetek létezését, sokan mégis úgy tartják, hogy vannak olyan területek nagyvárosainkban, amelyek a nem muszlimok számára nem biztonságosak.

Mielőtt a cikket elolvassátok, feltétlenül nézzétek meg a következő videót, mely London-ban készült és egy tipikusan olyan városrészben, ahol minden keresztény megnyilvánulás a Saríával ellentétes és azonnali provokációnak tekintik...

Földrajzilag Nagy-Britanniában vagyunk, de társadalmilag valahol egészen máshol!

Daniel Pipes a Harvard Egyetem történésze, író, kutató, a Middle East Forum alapítójának, elnökének tapasztalata azt mutatja, hogy a rendvédelmi szerveknek teljesen más véleményük van az ezen területekre való belépésről, mint a hétköznapi állampolgároknak.

Pipes azt a következtetést vonta le, hogy a nem muszlim civilek szabadon mehetnek ezekbe a zónákba, a lakók csak a kormány képviselőit tekintik célpontnak, ezért részleges no-go zónáknak nevezi ezeket. Meg kell jegyezni, hogy Daniel Pipes mint nyugati öltözködésű férfi, nem szegi meg a saría szabályait, de egy egyedülálló, nyugati stílusban öltözött nő igen.





A NO-GO Zónák történelmi múltra tekintenek vissza

A mai no-go zónák létezésének és működésének van egy történelmi párhuzama. Amint arról az előző, iszlám hódítással és saría törvényekkel foglalkozó cikkemben, Bill Warner kutatásai alapján részletesen beszámoltam:

a Közel-Kelet és Észak-Afrika iszlám hódításának korai éveiben, a városok és területek vagy katonai győzelemmel kerültek muszlim uralom alá (anvatán), vagy a káfirok (nem muszlimok) „békés” megadásával (szolhán). A különbség abban állt, hogy amikor egy város megadta magát, és a szolh megegyezést aláírták (békeszerződés), annak rendelkezéseit a későbbi muszlim vezetőknek be kellett tartaniuk.

Ezért három különböző megközelítést használtak a legyőzött népességre:
a) azok a területek, amelyeket erővel, megegyezés nélkül győztek le (anvatán);
b) az amszár al-muszlimín, arabok által alapított helyőrségek;
c) a legbonyolultabb esetek, ahol a városnak volt egy szolh egyezménye, de idővel a növekvő muszlim népesség megváltoztatta a város jellegét.

Az Ibn Abbas által írt hadísz a muszlimokat arra kötelezi, hogy az eredeti szolh egyezményeket tartsák be, de a 8–9. században a helyzet megváltozott, és új kérdések merültek fel:

Követhetik-e a dimmik (alávetett keresztények és zsidók) az életstílusukat még akkor is, ha egyre nagyobb a muszlimok aránya? Megtarthatják-e templomaikat, kongathatják-e harangjaikat, eladhatják-e disznaikat és borukat?

– vizsgálta Milka Levy-Rubin, a jeruzsálemi Héber Egyetem történésze a korabeli kérdéskört. Az eredeti hódítók nem különösebben törődtek a legyőzött káfirok életstílusával, inkább a folyamatban levő dzsihádra és befolyásuk kiterjesztésére összpontosítottak.
Megalapították a miszr táborokat (többes számban amszár), elkülönülve az alacsonyabb rendű káfiroktól, hogy megőrizzék a morált, és hogy felkészüljenek a fosztogatásokra és a további hódításokra.



Azonban a muszlimok elkezdtek a dimmi városokban letelepedni, a káfirok pedig az amszár körül. Vita alakult ki a hadísz értelmezése körül, hogy mi számít miszrnek. A vitában győztes értelmezés szerint 

"bármely várost, amelyben jelentős az iszlám népesség, miszrnek kell tekinteni, és a dimmik életét ennek megfelelően kell korlátozni."
Al-Shaybani és al-Tabari osztotta ezt a véleményt, és azt vallotta, hogy a dimmiket ki kell űzni az amszárból, mint ahogyan ki lettek űzve Medinából és később Kúfából Ali Ibn Abu Taleb által. A szolh egyezmény csak addig volt érvényben, ameddig a muszlimok nem voltak többségben a városban, mutatja be a történelmi kort Levy-Rubin.

Közvetlenül a hódítás után a muszlimok messze voltak attól, hogy többséget alkossanak. Azonban ez a 8. században megváltozott. A muszlimok letelepedtek olyan városokban, amelyeket előzőleg csak káfirok laktak, és a szolh egyezmény kikötéseit sértőnek találták. Új szabályozásokat kellett bevezetni, hogy a növekvő muszlim népesség követeléseinek eleget tegyenek.


Az iszlám doktrína engedélyt ad a hitetlenek és a „könyv népei” (keresztények-zsidók) elleni erőszakra, akik eltávolodtak a szentírás „eredeti” lényegétől. Meg kell alázni őket egészen addig, ameddig vagy behódolnak és megfizetik a dzsizja adót, vagy áttérnek az iszlámra, vagy meghalnak.

Korán 9:29: „Harcoljatok azok ellen, akik megkapták az Írásokat [zsidók és keresztények], de nem hisznek Allahban vagy a Végső Napban. Ők nem tartják tilosnak, amit Allah és az Ő Küldötte megtiltott. A keresztények és a zsidók nem követik az igazság vallását mindaddig, míg be nem hódolnak, és meg nem fizetik a fejadót [dzsizját], és megalázottá nem válnak.”

A szentírás arra is bátorítja a muszlimokat, hogy Allah szolgálatában vándorútra keljenek.

Korán 16:41: „És akik elvégezték Allahért a hidzsrát, miután jogtalanságot szenvedtek, azoknak már az e világon szép lakhelyet készítünk. A túlvilági fizetsége azonban nagyobb. Bárcsak tudták volna!”

Az eredeti hidzsra célja a medinai muszlim közösség katonai megerősítése volt. Miután ez a cél megvalósult, a vándorlás már nem volt annyira hangsúlyos egészen a nagy közel-keleti és észak-afrikai dzsihád hódításig és az ott korábban elterjedt keresztény, zoroasztriánus, zsidó és más kultúrák kiirtásáig. Ettől a ponttól a hidzsra újra elindult, ezúttal az egyik miszrbe, azaz katonai telepre.

Az ebből a korszakból származó hadísz verziók tisztán mutatják a migráció és az éppen folytatott dzsihád katonai szükségletei közötti kapcsolatot. Khalil Athamina, a rámalláhi Birzeit Egyetem történészprofesszora részletesen írt a korai arab hódításról és a dimmik státusáról publikációiban. Ezekben az időkben az amszárba történő migráció erőteljes volt, és egész törzsek jelentek meg, hogy letelepedjenek a káfirok földjén.


A miszr jelentőségét mutatja az iszlám civilizációban, hogy így hívják arabul Egyiptomot, a legnagyobb arab országot. Azon a helyen, ahol a harmadik ilyen miszr tábor épült (Kúfa és Bászra után), ma a legnagyobb arab város, Kairó áll. Ezt a várost a helyiek Miszrnek nevezik.

A TÖRTÉNELEM ISMÉTLI ÖNMAGÁT

Ha az olvasó hasonlóságot vél felfedezni a 7–8. századi és a mai események között, az nem véletlen. A dzsihád és a hidzsra összefügg, és folyamatosan zajlik, amióta Mohamedet Mekkából kiutasították.

Csupán az európai nemzetek tudták ezt feltartóztatni a 17. században tudományos és technológiai fölényükkel.
Amíg a dzsihádot lándzsákkal, íjakkal és bárdokkal tudták folytatni, ez volt a közismert módja a káfirok megsemmisítésének. Amikor a szemtől szembeni küzdelem nem túl sikeres, más utakat kell találni ugyanannak a célnak a megvalósításához.


Ma, amikor Európa teljes mértékben elvesztette saját identitását és képtelen beazonosítani  

a) önmagát,

b) ellenségeit és
c) a kettő közötti határvonalat,
a dzsihád eszköze ismét a hidzsra. 

Az európai identitászavar egy hatalmas szívóhatást hoz létre, amely termékeny táptalaja az iszlámnak. Ilyen körülmények között a migráció Allah új területi hódításainak a leghatékonyabb módja.



Csakúgy, mint a korai középkorban, egyedülálló férfiak nagyszámú és fegyelmezetlen tömege szakad el otthonról csoportokban, hogy az amszárban letelepedjenek. Ennek a hidzsrának a célpontja a mi időnk miszre, a muszlim gettó.

Ezek a no-go zónák hasonló célokkal működnek – megelőzni az alacsonyabb rendű káfirokkal való keveredést, érvényre juttatni a saríát, és előkészülni a jövőbeni támadásokra, mint ahogyan a molenbeeki támadók is teljes biztonságban tervezték meg támadásaikat. 


A miszr őket védelmező lakói számára ők a dzsihád harcosai, akik az Allah szuverenitásán alapuló iszlám világrendért harcolnak. A történelem azt is megtanítja nekünk, hogy a káfir többség felé kinyilvánított viszonylag békés és elnéző magatartás gyorsan semmivé foszlik, amikor a muszlimok és a káfirok számaránya megváltozik.

Ez a demográfiai változás néhány évtizeden belül megtörténik.

Semmi okunk azt gondolni, hogy a káfirokkal szembeni hozzáállásban ennek nyomán bekövetkező változás eltérő lesz a történelmi példától.

A szerző a Politikai Iszlám Tanulmányok Központ kutatója

A VilagHelyzete Blogban és az Alternativhirek oldalon számtalan cikket írtam már az aktuális bevándorlási helyzet igazságairól, kérdésekről, válaszokról, és a tervről, amit megalkottak évtizedekkel ezelőtt a piramis csúcsán.

Ezért most a cikkben nem szerettem volna külön kitérni a jelenlegi aktuális állapotokra, amivel Európának és Magyarországnak szembe kell néznie, hiszen ezzel a legtöbb VilagHelyzete olvasó már tisztában van.

De természetesen a hozzászólásokban és a VilagHelyzete FB-oldalon minden szempontot, tényezőt szóba lehet hozni, amit még fontosnak tartotok...
(SBG Buddha-VilagHelyzete.com)


Forrásként a következő oldalakat használtam fel:
Az egyik legfontosabb elsődleges forrás a politikai iszlám doktrínája, amely megtalálható a Koránban, a szírában, és a hadíszban (a Sahih Bukhari és a Sahih Muslim hadíszt használtuk, amiket a legmegbízhatóbb forrásokként tartanak számon).

(Politikai Iszlám Tanulmányok Központja Magyarország)

Kapcsolódó cikkek :  BEVÁNDORLÁS / MIGRÁCIÓ Alternatív Hírek


✔ Hihetetlenül őszinte beszéd a bevándorlási-invázióról az MTA volt elnökétől - Maróth Miklós
Párizs külvárosait már háborús zónává alakították a muzulmán bevándorlók-amit nem mutat a főáramú média
„Franciaországnak vége..." - Almássy Ferenc újságíró a Mélymagyar című műsor vendége
Birmingham utcáin is kezd megjelenni a káosz muszlim vallásháborúk miatt
Kelet-London - Ez már nem a britek földje! Ha nem látnám, nem hinném el....
Multikulti társadalmi felmérés: "Nem akarnak beilleszkedni, ehelyett saját társadalmat építenek"
Soros dollármilliók a "migrációs invázió normaként való elfogadtatására"
A migráns-invázió mögötti igazságokról nyíltan beszél David Icke ebben a videóban (magyar felirattal)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...