2014. szeptember 25., csütörtök

A III. világháború geopolitikája


A világot most irányító emberek őrültek, a köznép pedig alvajáróként halad a tragédia felé. A jelentősebb politikai események a dollár és az olaj körül zajlanak. Az USA-ból fedezet nélküli dollár áramlik ki, cserébe valós termékeket és szolgáltatásokat kapnak. Fenyegetést jelent számukra minden olyan ország, amely elszakad a dollárelszámolástól.




Itt van az ISIS, az Iszlám Állam a Közel-Kelet szívében. Irán atomfegyverkezésbe kezd, Oroszország mozgolódik, Kína olyan területet követel, amihez valójában nincs köze.
A mai beszámolók szerint az orosz csapatok továbbvonulnak Délkelet-Ukrajnába, hogy segítsenek a dolgok állásán fordítani.

"Legyőzhetjük őket anélkül, hogy a szervezet Szíriában tartózkodó részét célba vennénk? A válasz: nem. Komolyan foglalkozunk azzal, hogy mit kell tennünk a fenyegetés elhárítására, és nem fognak bennünket határok korlátozni.

Légicsapások! Bombázni kell őket, bombázni és csak bombázni, újra és újra csak bombázni! 



Ha nem ismerjük a történelmet, az olyan, mintha csak tegnap születtünk volna. Ha pedig tegnap születtünk, akkor elhiszünk bármit, amit bármely hatóság mond, és nincs módunk leellenőrizni. A történet egy része mégis gyanússá válhat. Ez pedig nem bizonyítja azt, hogy a kormány most is hazudik. Meg kell tőle kérdezni, így van-e. 

A közvélekedéssel szemben a nemzetközi színpadon a nemzetek viselkedését szinte sohasem erkölcsi szempontok diktálják, hanem a pénz és geopolitika homályos keveréke. Ezért aztán, amikor az uralkodó osztály szószólói elkezdenek démonizálni egy külföldi országot, mindig azt a kérdést kell magunkban először feltenni, hogy vajon mi forog itt valójában kockán.

Egy ideje már Oroszország, Kína, Irán és Szíria van a célkeresztben. Amint megértjük, hogy miért, a világon most kibontakozó események sokkal érthetőbbé válnak.

Az USA dollár valóban egyedülálló pénz. Mai megjelenése és geopolitikához kapcsolódó viszonya semmihez sem hasonlítható a történelemben. Igaz, hogy 1945 óta a világ tartalékvalutája, mégsem emiatt egyedülálló. Az évszázadok során sok pénz lett majd szűnt meg mint tartalékvaluta, a dollár viszont attól egyedülálló, hogy az 1970-es évek eleje óta néhány jelentősebb kivételtől eltekintve az egyetlen pénz, amivel olajat lehet eladni és venni a nemzetközi piacon.

1971 előtt az USA dollár aranytartalékhoz volt kötve, legalábbis hivatalosan. Az IMF szerint 1966-ban a külföldi jegybankok 14 milliárd USA dollárral rendelkeztek, de az Egyesült Államoknak csak 2,3 milliárd dollárnyi aranya fedezte a külföldi aktívákat.

Ez lefordítva: a Federal Reserve több pénzt nyomtatott, mint amit fedezni tudott.

Ez okozta a féktelen inflációt és a dollár iránti kereslet általános romlását.

1971-ben a később „Nixon-sokknak” nevezett eljárásban Nixon elnök teljesen elválasztotta a dollárt az aranyfedezettől.

Arra utasítottam a pénzügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges lépést a dollár spekulációk elleni védelmére. Utasítottam Connelly minisztert, hogy ideiglenesen szüntesse be a dollár aranyra vagy más tartalékeszközre válthatóságát, és csak olyan mennyiségekben és feltételek mellett engedje meg, amelyek az Egyesült Államok monetáris stabilitását és legjobb érdekeit szolgálják.

A dollár ekkor lett tisztán adósság alapú valuta. Az adósság alapú valuták esetében a pénz szó szerint hitelezéssel jön létre.

A forgalomban levő pénz kb. 70%-át olyan átlagos bankok hozzák létre, amelyek több pénzt adhatnak hitelbe, mint amivel ténylegesen rendelkeznek számlájukon.
A többit a Federal Reserve hozza létre, ami olyan pénzt ad - többnyire a kormánynak - amivel nem is rendelkezik.

Ez olyan, mint a fedezetlen csekk, csakhogy ez a bankok esetében törvényes. Ezt a gyakorlatot, azaz a tartalékráta-alapú hitelezést feltehetően a Federel Reserve szabályozza, az az intézmény, amit történetesen pénzügyi konglomerátum birtokol és ellenőriz, egyetlen hatóság vagy kormányzati hivatal sem felügyeli a Federal Reserve-öt.

Milyen viszony van, milyen viszonynak kell lennie a Fed elnöke és az Egyesült Államok elnöke között? 

Először is a Federal Reserve független hivatal, ami lényegében azt jelenti, hogy nincs olyan kormányzati hatóság, amely a meghozott intézkedéseinket hatályon kívül helyezheti. Ameddig ez így van, és nem nyilvánvaló, hogy a kormányzat vagy a Képviselőház vagy bárki más kéri, hogy másként csináljuk a dolgokat, mint ahogy mi jónak látjuk, addig nem számít ez a viszony őszintén szólva. 

A dolgot még érdekesebbé teszi, hogy ezekre a tartalékráta-alapú hitelekre kamat is rakódik, de a kamat kifizetéséhez szükséges pénz nem létezik a rendszerben. Emiatt mindig több az összes adósság, mint a forgalomban levő pénz, és a fennmaradás érdekében a gazdaságnak örökké növekednie kell.

Ez nyilvánvalóan nem fenntartható.

Megkérdezhetnénk akkor, hogy miként tudta a dollár több, mint ötven évig fenntartani vezető szerepét a világpiacon, ha igazából alig több, mint egy szövevényes piramisrendszer.

Itt találkozik a dollár a geopolitikával.

1973-ban, a mesterséges OPEC olajválság árnyékában a Nixon-kormány titkos tárgyalásokat kezdett Szaúd-Arábia kormányával egy olyan rendszer létrehozásáról, amit később olajdollár visszaforgató rendszernek neveztek el. Az egyezség alapján a szaúdiak csak USA dollárban adnak el olajat, és az extra olajprofit jelentős részét amerikai bankokba és tőkepiacokon fektetik be. Az IMF ezután ezt a pénzt használta fel az olajimportőröknek adott hitelek támogatására, akik nehézségekkel küzdöttek az emelkedő olajárak miatt. Természetesen USA dollárban jegyezték a kifizetéseket és a hitelek utáni kamatot.

A megállapodást Nixon külügyminisztere, Henry Kissinger 1974-ben hozta tető alá “Az amerikai-szaúdi közös gazdasági együttműködési bizottság” néven. A rendszer 1975-ben az OPEC többi országával egészült ki.

Noha látszólag ezt az egyezséget az emelkedő olajárak recessziós hatásainak ellensúlyozására hozták létre, rejtett mellékhatása volt. Az amerikai monetáris politika hagyományos megszorításait távolította el.

A Federal Reserve most már szabadon növelhette tetszése szerint a pénzmennyiséget. Az olaj iránt folyton növekvő kereslet megakadályozná a dollár értékének romlását, ugyanakkor az egész bolygóra kiterjednének az inflációs következmények.

Az arannyal fedezett dollárból olajjal fedezett valuta lett. Emellett ez lett Amerika elsőszámú exportja.

Elgondolkodtál-e már azon, hogy hogyan tudott az amerikai gazdaság fennmaradni, miközben évtizedekig többmilliárd dollárnyi kereskedelmi deficitje volt?

Elgondolkodtál már azon, hogy hogyan rendelkezhet az USA ilyen aránytalan mennyiségben a világ vagyonával, miközben az amerikai gazdaság 70%-a fogyasztói alapú?

A legújabb korban a világot fosszilis üzemanyagok forgatják. A civilizáció minden részébe beépült: a mezőgazdaság, szállítás, műanyagipar, fűtés, honvédelem, gyógyszeripar meghajtói, és a kereslet egyre csak nő.

Ameddig a világnak olajra van szüksége, és ameddig az olajat csak USA dollárban adják el, megmarad a dollár iránti kereslet, és ez a kereslet adja meg a dollárnak az értékét.

Az Egyesült Államok számára ez remek üzlet. A dollár papíralapon vagy számítógépes rendszerben digitálisan megy ki, cserébe valós termékek és szolgáltatások érkeznek be. A világ többi részére ez azonban a kizsákmányolás nagyon ravasz formája.

Az elsődlegesen dollárban folytatott nemzetközi kereskedelem szankciók útján erőteljes pénzügyi fegyvert ad Washington kezébe. Ez annak tudható be, hogy a legtöbb nagy volumenű dollárügyletet az USA-n préselnek át.

Ez az olajdollár rendszer egészen 2000. szeptemberig állt fenn gond nélkül, amikor Szaddám Huszein bejelentette döntését, miszerint Irak olajeladásait dollárról euróra váltja át. Ez közvetlen támadás volt a dollár ellen, és kétség kívül az év legfontosabb geopolitikai eseménye, de csak egyetlen cikk tett róla egyáltalán említést a nyugati médiában.

Abban a hónapban, amikor Szaddám bejelentette, hogy leváltja a dollárt, a „Projekt egy új amerikai évszázadért” elnevezésű szervezet, aminek történetesen tagja volt Dick Cheney, „Amerika védelmi stratégiáinak, erőinek és erőforrásainak újjáépítése az új évszázadra” címen dokumentumot bocsátott ki. Ez a dokumentum az USA katonai költségvetésének erőteljes növelését és egy sokkal agresszívabb külpolitikát sürgetett, hogy növelje az USA dominanciáját a világon. A dokumentum ugyanakkor azon siránkozott, hogy a célok elérése hosszú éveket vehet igénybe, “de nem lesz Pearl Harborhoz hasonló katasztrofális és folyamatindító esemény".

Egy évvel később mégis lett.

A 9/11-re adott érzelmi indulatokat meglovagolva a Bush-kormány megszállhatta Afganisztánt és Irakot, és minden jelentősebb ellenállás nélkül törvénybe iktathatta a hazafias törvényt.

Kb. 10 nappal 9/11 után átmentem a Pentagonba, és találkoztam Rumsfeld államtitkárral és Wolfowitz államtitkár-helyettessel. Lementem, hogy beköszönjek néhány embernek a személyzetből, akik nekem dolgoztak, és az egyik tábornok odahívott magához. Ezt mondta: “Uram, beszélnünk kell egy kicsit." Azt mondtam: „De hát Ön nagyon elfoglalt.” Ezt válaszolta: “Nem, nem. Döntöttünk, és hadba szállunk Irakkal.” Ez kb. szeptember 20-án volt. Ezt válaszoltam: “Hadba szállunk Irakkal? Miért?” Ezt válaszolta: „Nem tudom.” “Azt hiszem, nem tudják, mi mást tehetnének.” Ezt válaszoltam: „Találtak valamilyen információt Szaddám és az al-Kaida kapcsolatáról?” Ezt mondta: „Nem, nem. Semmi új ez ügyben. Egyszerűen eldöntötték, hogy hadba szállunk Irakkal.” “Azt hiszem, nem tudjuk, mit csináljunk a terroristákkal, de van egy jó hadseregünk, és meg tudunk dönteni kormányokat.” Ezt mondta: “Azt hiszem, ha az egyetlen szerszámunk egy kalapács, akkor minden problémát szögnek kell néznünk.”

Néhány héttel később megint meglátogattam, és addigra már Afganisztánt bombáztuk. Ezt mondtam: „Még mindig Irakkal fogunk hadba szállni?” Ezt válaszolta: „Ó, ennél is rosszabb a helyzet.” Áthajolt az asztal fölött. Felvett egy darab papírt, és ezt mondta: „Most kaptam ezt fentről” - a védelmi miniszter irodájára gondolva – „mai napon".” “Ez egy emlékeztető, ami leírja, hogyan fogunk öt éven belül hét országot kiiktatni, kezdve Irakkal, majd Szíriával, Libanonnal, Líbiával, Szomáliával, Szudánnal, majd Iránnal fejezzük be.”

Nem voltak tömegpusztító fegyverek Irakban, és ennek nem a rossz hírszerzés az oka. Ez egy aljas, számító hazugság volt, és a megszállásra vonatkozó döntést a bekövetkező katasztrófa teljes tudatában hozták meg.

Úgy gondolja, hogy az USA vagy az ENSZ erőknek Bagdadba kellett volna vonulniuk?

Nem.

Miért nem?

Mert ha Bagdadba vonulnánk, teljesen egyedül lennénk, nem lenne senki sem velünk. Azt jelentené, hogy az USA megszállta Irakot. A Kuvaitban velünk együtt harcoló arab haderők közül senki sem volt hajlandó megszállni Irakot.

És amikor megszálltuk Irakot és megdöntöttük Szaddám Huszein kormányát, akkor mit tehetünk a helyére? Az ott a világ nagyon ingatag része, és ha megdöntjük az iraki központi kormányt, könnyen darabokra hullva láthatjuk Irakot. Egy részét a szírek akarnák maguknak nyugaton. Kelet-Irak egy részére az irániak tartanának igényt, amiért nyolc évig háborúztak. Északon ott vannak a kurdok, ha a kurdok elszabadulnak, és összefognak a törökországi kurdokkal, akkor Törökország területi integritása kerül veszélybe. Ez egy ingoványos terület, ha messzire megyünk, és megpróbáljuk megdönteni Irakot.

Pontosan tudták, hogy mi fog történni, de 2003-ban mégis megtették. Amint amerikai kézbe kerültek az iraki olajmezők, az olajeladásokat azonnal visszaváltották dollár elszámolásra. A küldetés teljesítve.

Röviddel Irak megszállása után a Bush-kormány megpróbálta ezeket a háborúkat Iránra kiterjeszteni. Feltételezték, hogy az iráni kormány atomfegyveren dolgozott. Az iraki kudarc után Washington hitelessége súlyos kárt szenvedett, ezért nem tudtak nemzetközi vagy hazai támogatást szerezni a intervencióhoz. Erőfeszítéseiket meghiúsították a CIA és a Moszad emberei is, akik azt állították, hogy Irán még csak nem is döntötte el, hogy atomfegyvereket fejlesszen-e, nem hogy kísérletet tettek volna rá. Az Irán elleni démonizálási hadjárat azonban az Obama-kormány alatt is folytatódott.

Miért?

Ennek ahhoz lehetett talán köze, hogy Irán 2004 óta szervez egy önálló olajtőzsdét? A irániak saját olajpiacukat építették, amit nem terveztek a dollárhoz kötni. Az első olajszállítmányokat ezen a piacon keresztül adták el 2011. júliusban.

Az USA nem tudta a háborút kirobbantani, ezért az ENSZ-en keresztül sújtotta szankciókkal Iránt. A szankciók célja az iráni rendszer megdöntése volt. Sikerült ugyan kárt okozni az iráni gazdaságban, de az intézkedések nem tudták destabilizálni az országot. Ez nagyrészt az orosz segítségnek volt köszönhető, amivel kikerülhették az USA pénzügyi korlátozásait.

2009. februárban Moammer Kadhafit nevezték ki az Afrikai Unió elnökének. Azonnal javasolta egy saját pénzzel rendelkező egységesített állam létrehozását. A javasolt pénz jellege volt az, ami miatt megölték.

2009. márciusban az Afrikai Unió “Út az önálló afrikai pénz felé” címmel dokumentumot adott ki. A dokumentum 106. és 107. oldala kifejezetten az aranyfedezetű Afrikai Jegybank működésének előnyeit és részleteit tárgyalja. A 94. oldal határozottan kijelenti, hogy az Afrikai Monetáris Unió sikerének kulcsa az lenne, ha "végül az önálló afrikai pénzt valamennyi árucikk legelfogadottabb csereeszközéhez, az aranyhoz kötik." 2011-ben a CIA bevonult Líbiába, és megkezdte a katonai csapatok támogatását hadjáratukban, aminek célja Kadhafi megbuktatása volt, az USA és a NATO pedig ENSZ repülési tilalmi övezet határozatot kényszerített ki, hogy légicsapásokkal megbillentse az egyensúlyt. Szőnyeg alá söpörték a tényt, hogy a lázadók körében al-Kaida szélsőséges elemek jelentek meg.

Iránhoz és Irakhoz hasonlóan Líbia megbocsáthatatlan bűnt követett el az USA dollár támadásával.

A NATO líbiai intervenciója Szíria elleni burkolt háborúba váltott át. A líbiai kormány arzenálját kifosztották, a fegyvereket pedig Törökországon keresztül Aszad megbuktatásáért harcoló szír lázadó csoportoknak szállították. Ekkor már világos volt, hogy több harcosnak terrorista szervezetekkel van kapcsolata. Az amerikai nemzetbiztonsági apparátus azonban szükséges rossznak tekintette ezt. Valójában a Külkapcsolatok Tanácsa 2012-ben cikket közölt, amiben kijelentette, hogy "A benyomuló dzsihadisták Irakból hozzák a fegyelmet, vallási buzgóságot, harci tapasztalatot, a Golf-öböl siíta szimpatizánsai finanszírozzák őket, és ami a legfontosabb, ők felelősek a halálokért. Egyszóval az FSA-nak most szüksége van az al-Kaidára.”

2013-ban ugyanazok, az al-Kaidához kapcsolódó szír lázadók két szaringáz-támadást indítottak. A cél az volt, hogy hamisan megvádolják Aszadot, és nemzetközi támogatást kapjanak a katonai beavatkozáshoz. Szerencsére ENSZ és orosz vizsgálók leleplezték őket, a légicsapásokra vonatkozó tervek pedig meghiúsultak, amikor Oroszország közbelépett, hogy diplomáciai megoldást közvetítsen.

A szíriai rendszerváltásért folytatott kampányt Líbiához hasonlóan emberi jogokra hivatkozva mutatták be. Nyilvánvalóan nem ez volt a valódi indíték.

2009-ben Katar javaslatot tett arra, hogy földgáz-vezetéket építsenek Szírián és Törökországon keresztül Európába. Aszad ezt azonban elvetette, és 2011-ben egyezséget kötött Irakkal és Iránnal egy csővezetékről, ami kelet felé haladna, és teljesen kizárná Katart és Szaúd-Arábiát. Nem meglepő, hogy a régióban Katar, Szaúd-Arábia és Törökország a legagresszívabb támogatói a szír kormány megdöntésének.

De miért kerülne Szíria a csővezeték körüli vita miatt Washington célkeresztjébe? Három oka van:

1. A csővezeték megállapodás jelentősen erősítené Irán pozícióját, lehetővé tenné számára, hogy Washington szövetségeseinek területén kívül haladva exportáljon az európai piacokra. Ez nyilvánvalóan csökkentené az USA kormány befolyását.
2. Szíria Irán legközelebbi szövetségese. Összeomlása egyértelműen gyengítené Iránt.
3. Szíria és Irán kölcsönös védelmi megállapodást kötött, és az USA szíriai intervenciója ajtót nyithat egy Iránnal szembeni konfliktusnak.

2014. februárban ez a nemzetközi sakkjátszma új színhelyet választott: Ukrajnát. A valós cél azonban Oroszország.

Mint tudjuk, Oroszország történetesen a világ második legnagyobb olajexportőre, és nemcsak diplomáciailag tüske Washington szemében, de még energiatőzsdét is nyitott 2008-ban, ahol az eladásokat rubelben és aranyban jegyzik.

Emellett Oroszország egy Eurázsiai Gazdasági Unió létrehozásán dolgozik, amelynek részeként közös valutaegységet terveznek elfogadni, és amely saját önálló energiapiaccal fog rendelkezni.

Az ukrajnai válság előzménye az volt, hogy választaniuk kellett: az Unióhoz csatlakoznak társulási megállapodás alapján, vagy az Eurázsiai Unióhoz csatlakoznak. Az Unió ragaszkodott ahhoz, hogy csak az egyiket választhatják. Ukrajna nem csatlakozhat mindkettőhöz. Ugyanakkor Oroszország kijelentette, hogy nem jelent gondot, ha mindkettőhöz csatlakoznak. Janukovics elnök Oroszország mellett döntött.

Válaszul az USA nemzetbiztonsági apparátusa azt tette, amihez a legjobban ért: megbuktatták Janukovicsot, és bábkormányt állítottak fel. Nézd meg “Az ukrán válság, amiről nem beszélnek neked” filmet, ami alaposan bizonyítja Washington puccsban játszott szerepét.

Bár látszólag kezdetben minden jól alakult, az USA hamarosan elveszítette a helyzet fölötti uralmát. A Krímben népszavazást tartottak, és az emberek túlnyomó többsége úgy szavazott, hogy szakadjanak el Ukrajnától, és egyesüljenek újra Oroszországgal. Az átmenet rendben és békésen zajlott. Senkit nem öltek meg, a nyugat mégis hamisan az orosz agressziónak tulajdonította az egész eseményt, és ettől kezdve folyamatosan ezt mantrázták.

A Krím geostratégiailag fontos a Fekete-tenger melletti fekvése miatt, aminek köszönhetően a tengerészeti hatalom a Földközi-tengerre juthat. Az USA évek óta győzködi Ukrajnát, hogy lépjen a NATO-ba. Egy ilyen lépés eredményeként az USA haderők közvetlenül az orosz határra kerülhetnek, Oroszország pedig potenciálisan elveszthette volna krími tengerészeti bázisát. Ezért fogadta el Oroszország azonnal a krími népszavazás eredményét, és gyorsan egybevonta a területet.

Eközben Kelet-Ukrajnában két régió kiáltotta ki függetlenségét Kijevtől, és megtartotta saját népszavazását. Az eredmény szerint fölényes többség választotta az önrendelkezést.

Kijev erre olyan módon válaszolt, amit ők terroristaellenes műveletnek neveztek. A gyakorlatban tömegesen és megkülönböztetés nélkül bombáztak, amely során több ezer polgár halt meg. Láthatóan a polgárok gyilkolása nem merítette ki az agresszió fogalmát a Nyugat számára. Valójában az IMF határozottan azzal fenyegette az ideiglenes kormányt, hogy ha nem képesek leverni a kelet-ukrán felkelést, akkor veszélybe kerülhet a 17 milliárd dollárnyi hitelcsomag.

Miközben zajlott a háború Kelet-Ukrajna ellen, választásokat tartottak, és Petro Porosenkót választották elnöknek. A Wikileaks által 2008-ban kiszivárogtatott diplomáciai távirat alapján kiderült, hogy Porosenko kémként dolgozott 2006 óta az USA külügyminisztérium számára. "Ukrán bennfentesünk" néven hivatkoztak rá, és a távirat nagy része az általa szolgáltatott információkra vonatkozott.

A kormánybáb elhelyezése azonban nem volt elég ahhoz, hogy Washington fölénybe kerüljön a válságban. Mit tesz Washington, amikor nincs más eszközük? Szankciókat vezetnek be, démonizálnak és erődemostrálnak.

Ez nem igazán jó stratégia, ha Oroszországról van szó. Lényegében ők már vissza is lőttek. A szankcióknak csak az lett az eredménye, hogy Oroszország és Kína együttműködése szorosabb lett, Oroszország dollármentesítő terve pedig felgyorsult. A retorika ellenére nem lett Oroszország elszigetelve. Az USA és a NATO éket vertek saját maguk és Oroszország közé, de Oroszország és a világ többi része közé nem tudtak.

Az új dollárellenes szövetség a gazdaságnál is messzebb nyúlik. Ezek az országok értik, hogy mi forog kockán. Ezért javasolt az ukrán válság nyomán Kína egy új eurázsiai biztonsági egyezséget, amelyben Oroszország és Irán is részt venne.

Nézzük meg most, mit is jelent az, amikor az Obama-kormány bombázni kezd Szíriában, akinek Iránnal kölcsönös védelmi megállapodása van.

Ez nem a 2.0 verziójú hidegháború. Ez a 3.0 világháború. A tömegek talán még nem jöttek erre rá, de a történelem majd így fog emlékezni erre.

A szövetségesek máris összefognak, a valós háború pedig több fronton is zajlik. Ha folytatódnak a provokációk és távháborúk, csak idő kérdése, hogy a nagy játékosok mikor ütköznek meg közvetlenül egymással, és ez a biztos katasztrófát jelenti.

Őrültnek hangzik ez? Igazad van. A világot most irányító emberek őrültek, a köznép pedig alvajáróként halad a tragédia felé. Ha szeretnéd megváltoztatni a folyamatot, csak egyetlen módja van annak. Fel kell ébresztenünk a köznépet. Még a leghatásosabb harci fegyverek is elnémulnak, ha a ravasz mögött álló ember elméjéhez eljutunk.

Hogyan ébresszük fel a tömegeket? Kérded. Ne várd meg, amíg más válaszol erre helyetted. Légy kreatív! Vedd figyelembe, hogy gyermekeid és unokáid jövője függ ettől.

Ha ez az üzenet felébreszt, akkor terjeszd. Ha látni szeretnéd a nagy képet, bízz bennem, nagyon érdekes beszámolók jönnek. .....




42 megjegyzés:

  1. Tipikus csak a felszínt kapargató írás.

    És mellesleg... valaki tényleg azt hiszi, hogy Irakban nem találtak nemhogy tömegpusztító fegyvert, hanem tudlajdonképpen semmit?

    roppant nagy naivitás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valami biztos volt ott, mert hát csak nem a sivatagban élt az egész ország. De ha kifejtenéd mire gondolsz, nem kéne tippelni.

      Törlés
  2. Jerémiás, Jerémiás!:(
    Ha, figyelmesen megnézted volna ezt a videót akkor, ... !

    Amin te most rogózól az tipikus neolibes fösodratú, ... ezeken már túlvagyunk!
    Nekünk is sok órai, napi, éves munka, hogy látjuk/láthatjuk ami mozgatja a szálakat.
    Mégsem hisszük, hogy mindent tudunk és látunk, de legalább nem mantrázzuk a hülyeséget! ...má bocsesz!

    VálaszTörlés
  3. Isten bocsássa meg nekem, de reklámoznék egy külső forrást:

    https://www.youtube.com/watch?v=8LSIwvE0Nvo

    Corbett papa ismét virított... én meg ugye elvakult rajongó volnék. :) Enjoy!

    VálaszTörlés
  4. A 3. világháború gyakorlatilag több, mint 10 éve folyik. Vagy csak azt tekintjük háborúnak, ahol ÉN meghalok? Mert olyan háború sosem LESZ. Éppen ezért ÉLNI kéne megtanulni, nem az igazi háborúra (MEGHALNI) készülni. Kedves Buddha, időnként feltör itt a fény, aztán újra jön a sötét kétség, jól látszik, a félelem még mindig vonzóbb. Pedig épp az öli meg a többieket. MI.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem 3. világháború már elvben sem lehet. Azért nem, mert a háború a történelemben, a történetbe került emberek között zajlik. Történelem előtti időkben (mitológiai Aranykor) még nem volt, a történelem utáni időkben (posztmodern kor) már nincs. A modern világ kiesett, kizuhant a történelemből. A mai kor már nem birtokolja azokat az elementáris erőket amelyek a világot is megingatták hajdanán. (özönvíz).

      Ami manapság háborús konfliktusokként tapasztalhatunk, az az alávetett emberi tudat mélységes és elkeseredett kavargásainak kivetülése. Nem érezzük, hogy lenne jó oldal, nincsenek hősies cselekedetek, nem értjük a valódi okokat és főként: nem látjuk a kiutat. És nemhogy válaszok nincsenek, de még helyesen feltett kérdések sem.

      A második világháború azért lehetett az utolsó, mert akkor még (ugyan rejtetten és meglehetősen torzan) fellelhető volt az évezredes gyökerekhez, a normalitáshoz való visszatérés szándéka, de az egész kísérlet, a valódi okok és összefüggések meg nem értése miatt, brutális katasztrófába fulladt.

      1945 után az emberiség fokozatosan kiírta magát a történelemből, és lassan teljes alávetettje lesz mindannak, amit a humanizmus, a fejlődés, és az emberi ész diadalának zászlaja alatt létrehozott. Ez már nem történeti kor, hanem az Ítélet kora, az önvizsgálat kora. Verdikt saját ostobaságunk fölött.

      Ha mégis van 3. világháború, akkor az az ember lecsupaszításának a kora. Ez a "lebontó háború" folyik már a külvilágban (és a belsőben is). A természet lebontja mindazt a mechanizált lelki pótlékot, amellyel az ember körbevette magát, amelyek ilyen brutálisan eltávolították valós önmagától. Az emberiség légüres térbe fog kerülni, szellemi légüres térbe. És akinek nincs belső támasza, az egész egyszerűen megfullad.

      Törlés
    2. Tetszenek a gondolataid. Nehéz mindezeket szavakba önteni, de azzal nem járunk távol az igazságtól, ha egyre erősebben érezzük, már-már tudjuk, hogy a világ tükör.

      Törlés
    3. Nagyon jókat írtál Viator, nagyon egyetértek.
      Cikk végén a felvetés: igen az egy jó megoldás lehetne, ha felébredne a köznép, de én hiába próbálok kreatívan elgondolkozni, hogyan tudna felébredni, mert szerintem globálisan sehogy, pont azért tudtak mindig is háborúkat kirobbantani, megvezetni, becsapni tömegeket.
      Olaj se volt, a pénznek elvileg létezett valós fedezete, nem volt annyi történelemhamisítás, mégis simán kreáltak háborúkat.
      Soha nem a háború jön ugye létre először, hanem a kiváltó ok a háború megteremtésére megszületik, aztán csak találni kell hozzá általában egy feloldhatatlan ellentmondást ürügyként. Máris garantáltan egymásnak ugranak a felek, a világ bizonyos területein ma is simán működik, csak egy kibékíthetetlen ellentmondás kell, amivel önazonosságot éreznek a felek.
      Én sem gondolom, hogy olyan könnyen kirobbanna egy III. világháború...
      Már csak az a kérdés meddig tartható fenn egy hazug történelmi alapokon nyugvó világ, nem létező pénzek forgalmával, háttéruralkodókkal, munkarabszolgákkal stb.
      De mi az, ami esetleg ne omoljon össze egy világégéssel, hisz nagyjából egy hazugságháló közepén ülünk épp?
      Egyetértek harmadik világégés nélkül is háborút vív az emberiség, épp a hazugságokkal kint a világban és benn önmagában egyaránt… persze nem biztos, hogy tud róla.:)

      Törlés
    4. Kedves Ildi!

      Több kulcsfogalmat is megemlítettél a bejegyzésben, amelyből kiemelném a pénz és a hazugság témakörét

      Fritjhof Schuon eképpen fogalmazta meg az archaikus és a modern eszmények közötti alapvető szembenállást: " A világ szétszór, az ego összezsugorít, Isten összeszedetté tesz, miközben kitágít." Az egészségesebbnek tekinthető történelmi korokban minden mikro- és makroközösség életének a középpontjában Isten állt, akár mint szakrális védőháló (vallás), vagy mint megszentelt cselekedet (rítus). Ennek pedig éppen az volt a fő oka, hogy az embert megóvja a világban való szétszóródástól, öncélú (profán) cselekedeteinek visszahatásaitól.

      A modern kor a Felvilágosodást használva startkőként létrehozta az ezzel szögesen ellentétes művi valóságot, amely éppen napjainkban éri el lehetőségeinek végpontját. Azonban semmilyen megnyilvánulás nem létezhet egy elvi középpont nélkül, ezért a "haladás erői" elkezdték lebontani azokat a sturktúrákat, amelyek évezredeken keresztül a társadalmak vázát képezték és védőhálót biztosítottak a szétszóródás és a felbomlás erőivel szemben.

      Ekkor azonban egy nagy dilemmával kerültek szembe. Mi legyen az új középpont, ki, vagy mi legyen az új Isten. A nyílt istentelenség és hedonizmus mégsem lehet, hiszen az néhány évtized alatt felzabálná az egész emberiséget. Ezért egy rejtett, lassan, de biztosan, fenntarthatóan(!) (vegyük észre, hogy ez egy kulcsfogalom) működő fókuszpontot kell a modern világ közepén felállítani. Egy eszme, egy sugallat, egy közmegegyezéssel elfogadhatott Új Isten, a pénz istene. Nem a pénz, hanem annak az istene: a "szent kamat".

      Erre utal egy klasszikus vicc is:

      Egy bankár kisfia hazaérkezik az iskolából és ijedten odaveti az apjának:

      - Apa, képzeld! Ma azt mondta a tanítónéni az iskolában, hogy a pénz nem boldogít...
      - Az nem is, de a kamat igen! - válaszolta az apa

      Tehát a kamat az az algoritmus, amely tökéletesen reprezentálja a világban való szétszóródást. Nemcsak reprezentálja, hanem generálja is. Fokozatosan növeli a társadalmi, elosztási asszimetriákat, ahol a rendszer alávetettje, az adós folyamatosan BŐVÍTETT újratermelésre kényszerül, a folyamat végén pedig már képtelen lesz önmagát megtalálni ebben a rendszerben. Ugye nem kell példát felhozni?

      A kamatrendszer egy mágia eredménye. Az alkímia "lunáris-tellurgikus" aktusként határozná meg. Hatásmechanizmusa szerint növeli az egó hatalmát és az ember világban való alávetettségét.

      A hazugság szorosan kapcsolódik a fentiekhez, mert a modern pénzrendszert csak a régi védelmi mechanizmusok kiiktatása révén voltak képesek megvalósítani. Első lépésként ezeket a mechanizmusokat "újra kellet értelmezni". Ekkor születtek azok a modern definíciók (értsd hazugságok, vagy legjobb esetben féligazságok), amelyek a modern világfelfogás megingathatatlannak mondott alapköveit alkotják. Ilyenek a "sötét középkor", "igazságtalan feudalizmus", "kizsákmányolás", stb. Észre se vesszük, hogy ezek taktikai okokból megalkotott ítéletek, a valósághoz legfeljebb érintőleges közük lehet.

      Gondoljunk bele mélyen, hogy a progresszionizmus zászlóvivői (hadd ne mondjak pártot) miért forszírozták szinte hisztérikusan 1945 után és a "rendszerváltás" körüli időszakban is az állam és az egyház szétválasztását. Na nem a háttérbefolyással volt a bajuk, annyi biztos. Pusztán annyit szerettek volna, az úgynevezett "keresztény kurzus" ellenében az ő "rejtett egyházuk" maradhasson a "rejtett egyház" az állam mögött.

      Törlés
    5. Ha megengeditek még egy nagyon lényeges dolgot megemlítenék saját jelenkori helyzetünk felismerésével kapcsolatban. Ez pedig az oly' sokat emlegetett szólásszabadság kérdése.

      A posztmodern szólásszabadság lényegében "fecsegésszabadság".

      Mi a szólásszabadság? Ha egy MÁS által adott értelmezési tartományt SAJÁT értékkészlet alapján töltök fel. Egy adott helyzetet saját gondolataim alapján értelmezek.

      Ám abban az esetben, ha nemcsak az értelmezési tartomány, hanem az értékkészletet is mástól kapom, akkor lényegi összefüggésrendszert nem tudok feltárni (autonómia hiány), ezáltal a szólásszabadságnak tulajdonképpen semmi értelme. Ez a fecsegésszabadság állapota.

      Az idősebbek bizonyára emlékeznek a "zippzáros" tv-műsorra a Napzártára. Ez a műsor közel egy éven keresztül a "rendszerváltás" szellemi előkészítésében játszott kulcsszerepet. Napról napra "ellenzékiek" kaptak szót ebben a műsorban, akik részletesen felvázolták a diktatúrából a demokráciába való "békés átmenet" lehetőségét és az "új rendszer" egyetlen lehetséges formáját. Ennek a "felkészítésnek" Tamás Gáspár Miklós volt a fő apostola. Tulajdonképpen ő adta meg az "örök SZDSZ" (Bogár László) által számunkra megalkotott kizárólagosan elfogadható narratívát, a politikailag korrekt világszemléletet. "Majd mi megmondjuk, hogy miről hogyan gondolkodj."

      A közgondolkodás ilyetén megdolgozása után már minden kockázat nélkül bevezethették a "szólásszabadságot", mivel az értelmezési tartomány (a rendszerváltás igénye) és az értékkészlet (milyen legyen az új rendszer) is ők határozták meg. Bámulatos átvágás. És bizony látjuk: fecsegni szabad, de szólni nem ildomos.

      Törlés
  5. A III. Világháború kirobbanása nem is lenne olyan rossz dolog, ha jobban belegondol az ember. Egy háborúnak rengeteg előnye lehet, természetesen a rengeteg hátulütője mellett.
    Én mindenképpen előnyként említeném meg, hogy valószínűleg nem lenne áram, ami segítene, hogy nagyobb szinkront létesítsünk a mindennapi tevékenységünk és a napszakok váltakozása között. Ismét előkerülnének a gyertyák és a Nappal kelnénk, valamint a Nappal feküdnénk. Az is valószínűsíthető, hogy kényelmes elektromos hálózat nélkül nem lenne részünk a mindennapos agymosásban és embereknek nem lenn módja bolondságokat írni a különböző bolond fórumokra. Ellenben megismernénk az utcánkban, falunkban, városunkban élő többi embert és merő kényszerből kifolyólag még új barátokra is szert tennénk. Az ember körül ismét acélos, rideg lenne a lég és megtanulnánk újra egy csomó olyan mesterséget, amit mára már elfelejtettünk. Felbecsülhetetlen értéke lenne egy kútnak, egy gombahatározónak és kisebb vagyonokat fizetnének egy jó vaskályháért. Már ha lenne pénz... A háborúban egyébként minden a helyére szokott kerülni és igen gyakran elválik benne a szar az aranytól. "Ha békét akarsz, indíts háborút." A háborúban érdekes módon több gyermek születik, mint annak előtte és nincs szüksége az embereknek antidepresszánsokra, mint ahogy nincs szükségük személyi trénerekre és személyre szabott pszichiáterekre sem.Természetesen a háborúban meg lehet halni, de minden jóban hadd legyen már valami rossz is, bár a halált én nem sorolnám a rossz dolgok közé. :-)
    A KÖZNÉPET pedig HIBA VOLNA ismét megváltóként emlegetni, mert ismét és utoljára; a köznép, azért köz és azért nép és azért tömeg és azért csőcselék, mert nem hordoz magában magas minőséget. Sőt, a felforgatás erői éppen a köznép segédletével érték el a mai állapotokat, úgyhogy, ha valamit negatív előjellel lehetne illetni az éppen a köznép lenne. "Az ember csak azt tette, amit akart, csak azt akarta amit tett." Lsd: 1789, 1848, ahol felakasztották a királyokat. Ha pedig alanyiságomban valóban egyedül vagyok és valóban egyedül is vagyok, hiszen különben nem nevezhetném alanyiságnak, akkor ez így hangzik helyesen. Csak azt tettem, amit akartam, csak azt akartam, amit tettem." Vagyis minden, ami körülvesz bennünket az egy tudatos választás eredménye. Amíg az egyszerű ember nem fogja belátni, hogy a helye csakis lent lehet és arra született, hogy parancsoljanak neki, addig itt nagy áttörés semmilyen szinten nem lesz. "A bilincs támaszték is egyben." Most se bilincs, se támaszték. Istent megöltük, végre nyitva a kapu a Mennyország felé, csak éppen senkiben sincs már meg az a minőség, ami oda vezetne. És ettől végtelenül mulatságos és bizarr ez a történet. Kicsit olyan, mint amikor egy 10 kilométer magasan repülő utasszállító repülőgép pilótáját megölik az utasok, de megfeledkeznek arról, hogy ők nem tudnak repülőgépet vezeti, de közben magasztos terveket szőnek arról, hogy miképpen fogják megváltani a világot.
    "Háború mindenek atyja és mindenek királya."
    "A pácban mindenki benne van."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves tudatszint Volumen, azért egy igen jó tudatszintnek megfelelően összefoglaltad a dolgokat!
      Magam is hasonlóan gondolom, nem kívánnám a háborút, de maga a háború valóban túlmutat önmagán...
      Nagyon fontos azzal tisztában lenni, hogy a hazugság az egy olyan globális erő itt, ami ezt a rendszert gyakorlatilag működteti, fenntartja, az életünk ebbe van belehelyezve és valóban el lehet gondolkodni mi a veszteség és az mit rombol le valójában.
      A nagy kérdés mindig az : mi az ami valóban igaz és mi az ami megtévesztő, ha kicsit többet gondolkodik el az ember, akkor lényegesen több a hamis és a megtévesztő mint az igaz, ráadásul az igaz is gyakran csak időlegesen igaz vagy valamihez képest az.
      Minden szinten ez az elv hat, a megvezetés szintjétől, egészen a magunk létével kapcsolatos mindenféle illúziókig. Itt nem csak a nagy dolgokra kell gondolni, hisz simán mi magunk is tele vagyunk tévedéssel, akarunk valami szebbet, jobbat, de elképzelés sincs arról, az milyen alapon álljon.
      Félünk valami veszteségtől, de mi is az tulajdonképpen, ami elveszhet…. az estek igen nagy többségében általában mindig csak valami illúzió valamivel kapcsolatban.
      "A pácban mindenki benne van." :)))

      Törlés
    2. Csak ami nincs, annak van bokra,
      csak ami lesz, az a virág,
      ami van, széthull darabokra.

      Törlés
    3. ....ez nagyon szép és nagyon igaz! :)

      Törlés
  6. Ilyen az, amikor feltör a köz:
    https://www.youtube.com/watch?v=9t0hfAYPe7w#t=17

    VálaszTörlés
  7. @Tudatszint Volumen, Ildi, Viator:

    Nem mintha rászorulnátok, hogy megmondjam nektek merre van az "arra", de engedtessék meg nekem hogy hozzáfűzzek ezt-azt a hozzászólásaitokhoz.

    Meglehetősen szépen fölfejtettétek a szálakat a jelenlegi - kollektív szenvedésünket okozó - rendszer szövetében. (És akkor a most következő huszárvágás miatt ne haragudjatok meg. --->) Szerintem sajnos semmire sem jó ez a vonal. Olyasmi csapda ilyen módszerekkel operálni, ahogyan pl. csapda a kvantumfizika/csillagászat tudománya a teremtés megértéséhez. Az ilyen jellegű munka - ha őszinte igazságkereséssel zajlik - tud hasznos és előremutató eredményeket produkálni, de megoldást soha. Olyan mint a répa a szamár orra elé lógatva (http://krisztamami.files.wordpress.com/2013/03/repa-bot-szamar-fl.jpg?w=300&h=300). A véleményeitekből felsejlik egy meglehetősen pozitív világkép. Ám azt gondolom ti is tudjátok, hogy - különösebb rossz szándék nélkül - is könnyű ezer és egy érvet mondani, amely egyértelmű cáfolatát adja ezek megvalósíthatóságának. De még mielőtt nagyon félre siklana a dolog: nem gondolom hogy buták/naivak/gonoszak/stb. lennétek. Az ok sokkal inkább abban keresendő, hogy még ha egy az átlagosnál jóval emberibb és kiműveltebb elmével is rendelkeztek; az sem elegendő. Legyen az elme bármilyen - alaptermészetéből fakadóan messze elmarad a lélekkel való versenyben egy boldog élet eléréséhez. Éppen ezért teljesen fölöslegesnek tartom az ide vezető út elemzését, teljesen fölöslegesnek tartom a jelenlegi helyzet elemzését és teljesen fölöslegesnek tartom a felmerülő lehetőségek elemzését. Az egész elme kreálta szarságot be kell vágni a sarokba és átadni a helyet annak, ami alkalmas ezen problémák megoldására: a léleknek. Egó nélkül, lélekből kell élni az embereknek. És csodák-csodája minden társadalmi feszültség, emberi gyarlóság, igazságtalanság, szenvedés eltűnne a világból. Csak egy apró példa: akár milyen hipi-szupi, valóságközeli jogrendszert alkothatunk (legyen az szakrális vagy ateista alapú) az rögtön mint tézis hozza magával az ő kis antitézisét. Máris egyeseknek meg fogja érni csalni. Épp ezért azt gondolom, hogy az elme szerinti világértelmezés az emberi lét "22-es csapdája". És akármilyen rózsaszín buborékos is legyen, akkor is csak csapda.

    A túlpartra csak a lélek vihet át. És ott már nincs szükség elme alkotta struktúrákra, hogy keretet, színt, értelmezést adjanak a valóságnak. A többé nem a gondolatok adják a motivációt a létben való tevékenykedéshez. Hanem csak a lélek "felhasználói felületét" jelentik, amin keresztül kapcsolatba tud lépni a teremtett világgal. (Vagy a "formák világával" - ha valaki Tollét olvas/hallgat.)

    Mielőtt über-okosnak tűnnék - hozzátenném, hogy sajnos még én is csak erről az oldalról tekintgetek a túlpartra. Nem vagyok birtokában semmiféle lelki felsőbbrendűségnek. Csupán annyit sikerült belátnom, hogy ezen az oldalon nem fog sikerülni, amit akarok. De fogalmam sincs hogyan megyek majd át a túlpartra. Az egó eléggé kemény egy kis köcsög. :)

    Ha ezt a fent említett harcot elég emberben megnyeri a lélek (elérik a kritikus tömeget - ami egyébként nem olyan nagy létszám), csak akkor számíthatunk békére és igazi boldogságra a formák világában. Magas ez a léc, magas... de nem éri meg semmi más alacsonyabbnak az átugrásától remélni a megoldást. Szerintem...

    Tolle, Gangaji, Mooji, Byron Katie, Ram Dass, stb. Ők tudnak ebben segíteni. Kinek-kinek a maga ízlése szerint.

    Na megszűntem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Elveszett Kereső! :) Nagyon jó dolgokról írtál és biztos, hogy hasonlóan is gondolkodunk, csak másképp tudjuk azt kifejezni.
      Túlságosan aggódni azért nem érdemes, hogy az ember félresiklik, természetesen megtörténhet ilyesmi és biztosan nem kellemes csapdába sem esni.
      Valahogy mégis, nem ez a rendszer jellegzetessége itt?
      Nem tudom mások, hogy vannak vele, az ember legfontosabb vágya az, hogy igazságra jusson, de ez nem megy máról holnapra. Nem szeretünk tévedni, nem jó eltévelyedettnek sem lenni, de nem lehetséges talán, hogy pont a tévedések az egyik legfontosabb eszközei a keresésnek, hisz mindenki kereső, de elveszett lehet-e véglegesen az ember?
      Nyilván vannak már olyanok az életben, akik már belátják a világ rendszerét, hitre jutottak, ők tényleg szerencsések, mert rábízzák magukat pl. Jézusra vagy bármi más folyamatra és minden egyértelművé válik a világban számukra.

      Az ember elmével rendelkezik, ezen keresztül beszélgetünk éppen a fontos lelki dolgokról is, egyelőre ezen keresztül nyilatkozunk meg, Igazad van, az elme talán sokra nem jó, simán sarokba dobható majd egy idő után.
      Igen, a túlpartra csak a lélek visz át, egyetértünk.
      Semmi ellentmondást nem latok… igaz csak a magam nevében beszélhetek, de miből gondolod, hogy mi ezt nem hasonlóan gondoljuk Hozzád?
      Egy elme által megfogalmazott határozottnak tűnő vélemény, az nagy egóra is vall? Ahogy Viator is írja, a világ megértése önmagunk megértéséhez fog elvezetni, ehhez az elme és a gondolkodás egy darabig nagy segítség.
      Magam bizonyára szép egóval rendelkezem, de a többiek véleménye nekem nem tűnt "egósnak", hanem pont inkább olyannak, akik ezen komolyan dolgoznak.
      A világ eléggé kaotikus, igazából sok eszköze nincs az embernek arra, hogy uralja azt, de az elme a gondolkodás az segít ebben. Itt sincs sok ok az aggodalomra, hogy közben hiányt szenved a lélek, mert a lélek legyőzhetetlen és mások által sem uralható.
      Nem hiszem, hogy ez a fajta gondolkodás ragadós lenne, mindenki maga által jut valamilyen gödörbe vagy a magas égbe egyaránt.
      Nem hiszek kollektív megvilágosodásban, sem megváltásban.
      Nem hiszek a köznép erejében, köznépben sem, viszont maximálisan hiszek a köznép minden egyes tagjában, mert az egyénnek minden lehetősége meg van arra, hogy megváltoztassa a világot, de ezt az utat egyedül fogja végigjárni.
      Ehhez kapcsolódva más véleményem is van arról, hogy ki tud valójában az emberen segíteni…, természetesen az általad felsorolt segítők, mind nagyszerű lelki emberek, (mondhatni még tán ízlés kérdése is lehet a választás közülük) amennyiben erre van szüksége valakinek.
      :)

      Törlés
    2. Kedves Ildi, a rendszer jellegzetességei valóban olyanok amilyennek te is mondod őket. Csak hát ugye azért van így, hogy meghaladd ha már nagyon zavar. Ennek szellemében írtam, amit írtam. Jelenlegi formájában a világ nem megváltható. (Na most a Jézuska kicsit összehúzta a szemöldökit odafönn...) De elvileg - ha nem vagyunk átverve - pont ez fog rávinni minket, hogy alkalmassá tegyük. No persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy majd akkor mindenki szépen felsöpri az udvart meg mindig bio-ételeket eszik és akkor majd tök jó lesz. Amit a lélekhez való visszatérésről írtál, teljesen igaznak tartom. (Csak azt nem tudom, hogy ezt miért közlöm úgy mintha az én jóváhagyásom szükséges lenne ahhoz hogy igaz legyen... :D Az egó...)

      Ugyanakkor: "Egy elme által megfogalmazott határozottnak tűnő vélemény, az nagy egóra is vall?" Igen, így gondolom. És sajnos ez a helyzet nálam is. :) Már önmagában azzal van a baj, hogy véleménye van az embernek. Illetve egész pontosan az a baj, ha komolyan is veszi. Ha sikerül csak egy újabb elme-játéknak venni és csak megfigyeli az ember - mint egy filmet a TVben - akkor nem gond. Azt várni, hogy az embernek sohasem lesznek többé gondolatai és véleménye eléggé reménytelen, de erre nincs is szükség, hogy ezek eltűnjenek. (Mert akkor nem tudnánk kapcsolatba lépni a teremtett világgal.) Amire azonban nagyon is szükség van, hogy ne vegyük őket komolyan. Legfeljebb addig van értelme komolyan vennünk őket, amíg rá nem vezetnek, hogy nem érdemes. :)

      "világ megértése önmagunk megértéséhez fog elvezetni, ehhez az elme és a gondolkodás egy darabig nagy segítség." - én inkább fordítva mondanám. Először befelé, aztán kifelé. Kifelé figyelve sokkal nagyobb a kísértés az egót magunkkal cipelni. Befelé nézve egyből a "rázós" részével kezd az ember a tanulásnak.

      A közös fölemelkedés pedig szerintem is csak sok-sok külön kis személyes győzelemből épülhet föl. Ugyanakkor egy megvilágosodott emberrel való bármilyen közösség nagyon is húzza magával az egóba szorult tudatot. Magamon ezt eléggé sokszor érzem. Aztán hogy ez bolygó szinten mire lesz elég az egy más kérdés. :)

      A tanítókról pedig annyit, hogy senki nem fogja helyettünk elvégezni a munkát. Ők csak segítenek felkészíteni a tudatod, az egó elengedésére. De nincs sem csodaszer, sem varázsige. Csak velük egyszerűbb.

      Visszaolvasva kicsit talán csípősebb lett ez a válasz, mint amilyennek szerettem volna. Ne hagyd, hogy megtévesszen, hogy mi itt épp most "vitatkozunk". Ennek vannak formai megjelenései, de minden látszat ellenére - nem vagyok sem dühös, sem büszkeségemben sértett. :) Ezek csak ilyen mellékhatások, mert ismét az elmével tárgyaljuk a lélek dolgát. :)

      Törlés
    3. Tisztelt Elveszett Kereső!
      Egy pár gondolatot hadd legyen szabad megjegyeznem a hozzászólásával kapcsolatban, mert Ön olyan dolgokat tulajdonít nekem, melyek nem kapcsolhatóak hozzám.
      Az első:
      Nem emlékszem, hogy bármi olyat is írtam volna, ami a pozitív világképre engedne következtetni, már csak azért sem, mert feláll a szőr a hátamon a "pozitív világkép" felemlegetése hallatán. Én ha szeretnék valamit képviselni az a józan realizmus lenne, aminek valljuk meg őszintén biztosan megvan a tézise és antitézise is.
      A második:
      "Legyen az elme bármilyen - alaptermészetéből fakadóan messze elmarad a lélekkel való versenyben."
      Ezt lehetségesnek tartom, de mérget azért nem vennék rá, kérdés persze Ön mit ért elme alatt. Azért ne felejtsük ki a képletből a szellemet és ha már a szellem előkerült, akkor a tudatról és az intuícióról sem lenne szabad megfeledkeznünk. Pláne nem a tudatALATTIRÓL és FELETTIRŐL. Milyen érdekes, hogy a "new age" sodorvonalába tartozó hatalmasságok milyen könnyedén feledkeznek meg az utóbbiról.
      A harmadik:
      A helyzet elemzése nem felesleges, hanem pontosan ellenkezőleg; esszenciális. A felébredéshez a válságtudaton keresztül vezet az út, ami megvalósíthatatlan elme, vagyis józan ész nélkül. Ha az elme egy felesleges és eldobandó valami lenne, akkor valószínűleg nem is lenne. A hegymászó sem köpheti le a végtagjait, mondván feleslegesek és olyan materiálisak vagytok, hogy rossz rátok néznem, ahogy nem dobhatja félre a friss meteorológiai előrejelzés adatait sem. :-) Egy kérdés a végére: Ön jelen sorait lélekből, vagy az elméje segítségével írta?
      A negyedik:
      "Csupán annyit sikerült belátnom, hogy ezen az oldalon nem fog sikerülni, amit akarok."
      Csak ismételni tudom önmagam. Én ezen az oldalon nem írtam még konkrét és elérendő cél megvalósításáról és pontosan általában azok "ellen" írtam, akik egy varázsütésre rózsaszínre szeretnék átfesteni a világot.
      Az ötödik:
      "Ha ezt a fent említett harcot elég emberben megnyeri a lélek (elérik a kritikus tömeget - ami egyébként nem olyan nagy létszám), csak akkor számíthatunk békére és igazi boldogságra a formák világában."
      A fenti gondolatot mi kreálta? Az elme, vagy a lélek? A szellem, vagy egy tudatalatti sugallat? Ahol igazi boldogság van, ott már nincs igazi boldogság. Boldogság, boldogság... Én megmondom Önnek tiszta szívből és mindenféle kertelés nélkül, hogy nincs még a planétán egy olyan kilúgozott, lejáratott és ragadós gélbe öltöztetett szó, mint a boldogság. Egyébként a boldogság is egy olyan répa, ami a szamár orra előtt lóg és bizonyosan agyon is lehetne relativizálni. Mert sokféle boldogság létezik. Itt van mindjárt példának okáért a legnépszerűbb és legkelendőbb; Az öntudatlan boldogság. Tudatalattid csodálatos öntudatlan boldogsága. Aztán még ott van a lelki szegények boldogsága is... Nem is folytatom.
      A hatodik:
      "Tolle, Gangaji, Mooji, Byron Katie, Ram Dass, stb. Ők tudnak ebben segíteni. Kinek-kinek a maga ízlése szerint."
      Igen, tudnak. Főleg akkor, ha az ember a lefelé vezető utat felfelé való szárnyalásként éli meg.
      Eckhart mester, René Guénon, Julius Evola, Hamvas Béla, Weöres Sándor és pár magyar kortárs. Kinek-kinek a maga ízlése szerint. :-) Nem kell ám messzire menni! Több kincs hever itthon az árokpartra dobva... De csak szellemi és tudatfeletti alpinisták részére! :-)
      Végezetül még egy gondolat: "Le az "izmusokkal" -kiáltott fel az anarchista. Lévén nem tudta, hogy az anarchizmus is "izmus"...
      Ön répát emlegetett. Kérdés mennyire répa a lélek, a Nirvana és maga Isten?
      És nem akarok semmilyen folyón átkelni; mert nincs folyó.
      Üdvözlettel:
      TV





      Törlés
    4. Ez kimaradt. Tanulságos olvasmány a lefelé törekvők részére:
      http://atyafipeca.wordpress.com/2013/12/27/istenek-kenyere-2/

      Törlés
    5. No kérem, itten felettem olvasható minden ok amiért az elme általi megértés alkalmatlan. :D


      Az egó/elme félreértésre és minden másra amit írtál, megtalálod a választ Viatornak és Ildinek címzett hozzászólásaimban. Tovább pedig nem is mennék. Tudom, hogy nem szép dolog pofán vágni a másikat, aztán meg kiszaladni a ringből; de én most mégis ezt teszem. Kicsit régen volt már közvetlen tapasztalatom, szóval ez most épp jól jött hogy helyrerázzon.

      Ezt köszönöm, az esetleges csalódásért pedig elnézésedet kérem. Jó elmélkedést mindenkinek! :) Sziasztok

      Törlés
    6. Szóval akkor lefelé törekvő lettem... :( Azt hiszem kissé túlzottan magadra vetted a mondandóm. Mekkora szerencse, hogy nem számít. :)

      Törlés
    7. Ilyen az, amikor egy "efelé törekvőről" felemeled a kődarabot. :-) Végig éreztem, végig tudtam. :-) Menten menekülésre adja a fejét és odáig merészkedik, hogy "pofánvágást" emleget. Bocsánat, talán túl sok tömjénfüstöt fújtam rá. :-) Azért a vulgáris "pofán vágás" volt a legszebb. És, hogy menekül!? Most éppen kiszáll a ringből, mert fontos dolga akadt. :-) Fél mindentől, ami magas, ami feletti, ami világos. Füves cigi is meg volt ma? :-)

      Törlés
    8. Kettő is!

      Tudod mit? Ám legyen! Már különösebben izmoznom sem kell, meg visszavágni és hasonlókat. Az hogy egyből védekező és támadó taktikákkal közelítetted meg a dolgot. Az hogy egyből támadólag léptél föl a magad véleménye érdekében, az hogy nem elég gumicsontnak amit magamtól odadobtam hanem gombás-McKennától a fűig minden szart iderángattál... nos ezek mind tökéletesen helyre tesznek. És különösebb lelkifurdalás nélkül valóban szaladhatok a ringből, mert sebészi pontosságú ütésekkel ki is ütötted magad. A szint amin operálsz, nekem nem kenyerem.

      No tessék, fölvettem a kesztyűt! Azt ne mondd, hogy most jobb... (Amúgy meg csak magamat hibáztathatom, ez már előre is látszott.)

      Törlés
    9. Ne haragudjon, de mióta tegeződünk? Ezt jó lenne tisztázni. Én nem léptem fel támadólag, csupán csak az ön orra elé lógattam a répáját. :-)

      Törlés
    10. Amióta így döntöttem. ;)

      Ugyan! Te semmit! Csupa béke és szeretet árad belőled... Csupán annyi történt hogy egy "hülye füves" ki merte büffenteni, hogy ezen a szemétdombon nem te vagy a legspirituálisabb és legkiműveltebb kiskakas; oszt most bajod van, hogy elmulaszd a hiszti rohamot...

      Törlés
    11. …fent egy újabb elszalasztott lehetőség.... a „kis köcsög” ismét felülkerekedett :)

      Tudván, hogy a leírt szó - végső soron - egy centivel sem rövidíti az utat…. szívből ajánlom:
      http://www.ujkorklub.hu/load/ezoterikus_konyvek/konyvek/sri_ramana_maharsi_oltalmazo_utmutatas/1-1-0-5364#.VDJrwhbDtUM

      Törlés
    12. Jogos kedves Pityesz! T.V. testvérünk pontosan erre a gyengeségre alapozva folytatja le hadműveletét. Én pedig ennek adtam be a derekam. De még be is fogom attól tartok... :) Ráfér!

      Törlés
    13. Kedves Elveszett Kereső, te egy érzékeny lélek vagy, ami azért nagy erény a mai világban, de a szívre sem kell olyasmit venni, ami nem oda való, ezért is jobb még az elme oldalon elidőzni kicsit, így az ego is jöhet, mehet kedvére.:))
      Miért is merülne fel bennem olyasmi, hogy mi esetleg vitatkoznánk, szerintem inkább jót beszélgetünk, és ez nagyszerű.
      Nem gondolom azt sem, hogy dühös lennél, sem azt hogy büszkeségedben sértett, csípősnek sem találom amiket mondtál… :) csak egy jó párbeszéd

      Azért feszül itt némi kis ellentmondás több dologban is, legalábbis szerintem:
      Minél jobban képes az ember meghaladni a rendszert, annál inkább tudomásul fogja tudni venni azt, vagyis nem zavarja különösebben, hogy az milyen és nem is akarja már azt sem megváltoztatni, sem azt megváltani.
      Miért is kéne megváltani másokat? Mint ahogy az életét sem tudjuk helyette élni, a megváltását sem biztos, hogy keresztként nekünk kell hordozni.(Ezt valaki már úgyis megtette, bár szerintem ez egész mást jelent számunkra, de nem akarok szokás szerint túlzottan a lecsóba csapni, szóval kerülném ezt a témát)

      Az ember valójában csakis egy valakit tud becsapni azzal, ha túl sokat, túl egósan vélekedik magáról, csakis önmagát.
      Nyilván gyakran beleesik az ember ebbe a hibába is, de nincs ok túlzott aggodalomra, minden megy a maga útján, az ember sok mindent képes átugrani, az ego egy kivétel, azzal meg kell küzdeni.

      Fentebb „remek’ párbeszéd ki is alakult, íme a bizonyíték az elmélet jobb ha vizsgázik gyakorlatban és mihamarabb, a szívre meg nem szabad venni ! :))
      (Az elmével kapcsolatos többit Tudatszint Volumen azért nagyon jól leírta)

      Törlés
    14. A füves cigi nálam még bocsánatos dolog. :-) Ezzel szemben az indulatos fellépés és a pofánverés felemlegetése, már nem annyira, pláne egy olyan ember szájából, aki a boldogságról papol. Ráadásul csak azért, mert nem tetszett neki, amit leírtam. Persze ezt még tetézte azzal is, hogy megszegte a szavát azzal, hogy visszajött az ő képzeletbeli ringjébe. Volt oly tehetséges, hogy percek alatt kiállította saját magáról a hiteltelenség bizonyítványát. Most felmerül a kérdés: Ki akar egy ilyen emberrel tovább vitatkozni? Én biztos nem. És mivel nekem volt gyerekszobám és mivel nekem megtanították, hogy mit ér az adott szó, ezért bízvást állíthatom, hogy én most úgy fogok barátunk képzeletbeli ringjéből távozni, hogy vissza sem jövök többet. Ha már egyszer az adott szó kötelez... Jó étvágyat a répához! :-)
      Üdv
      :-)

      Törlés
    15. @ T.V.:

      Egy kávé csodákra képes! Most nekem is jót tett. És rája gyöttem, hogy te vagy Hakapeszi-Redneck-Elek legújabb projektje az oldalon. Fogadd gratulációimat! Bekajáltam! De csak eddig... Először is próbálod visszahányni rám a szart, amit te hordtál össze. Ilyen mintha már lett volna. Mivel Ria távozásával kikopott innen a vérkeresztény alakulat, Redneck mozgásterülete kevés lett a megfelelő hatásfokú bomlasztáshoz. És hát meg kell vallani - egész jól sikerült az arculatváltás. Beírhatsz magadnak egy piros pontot, úgyis izgulsz az ilyesmire nem?

      Visszatekintve - ennél nagyobb ellentéteket sikerült megbeszélnünk Ildivel meg Viatorral, úgy hogy közben "fényesre nyaltuk" egymás hátsóját és mindkét fél profitált az eszmecseréből. Te ezzel szemben (és szokás szerint) csak az ilyen ködös "szerintem lehet hogy nem" meg "én ám jobban tudom mint ti csak nem mondom el" szövegekkel kevered a kakit. És - minő meglepetés - egyből konfrontatívra vetted a figurát... Egy spirituális ember gondot csinál a tegezésből? Na azt hiszem, itt vetetted el végképp a sulykot. Az a bajod hogy vérszemet kapsz mikor elsőre bedőlök, aztán meg ez lesz a veszted.

      Szóval köszönöm az újabb keringőt, de itt most vége a zenének! Vigasztald magad magad, hogy cserébe elmondhatsz üldözési mániásnak meg paranoiásnak, valamint redneck accountodról küldhetsz álmélkodó hozzászólásokat, hogy ez a "kereső tényleg gyagyás": :D

      Ismét egy élmény volt veled!

      Törlés
    16. @Ildi:

      Egy szőrszálhasítást ha meg tetszik engedni: az egóval nem harcolunk. Ha harcolsz, akkor már ő nyert. :)

      Régi bölcsesség: "Mondj le róla, és megkapod." Így amikor arról beszélsz, hogy egyénileg vagy kollektíven meghaladjuk a rendszert az magában hordozza a földi paradicsom eljövetelét. Egyéni és közösségi szinten is értelmezhető a dolog. Amint elhal az emberben a követelés, hogy a világ boldoggá tegye - "egy csapásra" minden földi jóban részesülhet. Pontosan azért, mert már nem tekinti boldogsága sarokkövének a külső körülményeket. Amíg viszont úgy vágyik ezekre mint a lélegzetvételre, addig mindig csalódás a vége. Így "vigyáznak" ránk föntről. Vagyis a paradicsomi körülmények mint cél megvalósíthatatlanok. Csak mellékhatásként jelentkezhetnek egy olyan folyamat végén, aminek a kiinduló motivációja épp a lemondás volt. Trükkös... szerintem.

      Törlés
    17. Írtam volna, hogy harcolok az egóval, mert szerintem nem :)
      Én csak küzdök vele, ha már itt van velem :)))
      Hát szép lenne ha az a földi paradicsom eljönne, azt biztos jól ki lehetne bírni :))
      Köszi, nagyon jókat írtál!

      Törlés
    18. Na örülök, hogy örülünk. :) Ilyen téren akár még a vak is vezethet világtalant. :P Az őszinte törekvés megtapasztalása másokban, energiát ad a saját törekvéseinkhez, ha azok is őszinték. Legalábbis én ennek tudom be a jó érzést, ami elfogja az embert mikor egy hasonszőrű sorait olvassa.

      Ha célba értünk, meghívlak egy paradicsomlére! :)

      Törlés
    19. Itt azért a többségünk vak és világtalan is :) , de tanulni mindenkitől lehet és gyakran sokkal fontosabbakat és szebbeket is lehet, mint azoktól akik látoknak gondolják és mutatják magukat...

      A meghívást örömmel elfogadom! :)))

      Törlés
  8. Kedves Elveszett Kereső! Mielőtt "megszűnnél" engedj meg néhány észrevételt. Először is köszönöm soraidat. Sok mindenben egyetértek veled, némely dologban nem, de részemről szükséges némi pontosítás.

    Az, hogy a világ jelen állapotával ennyit foglalkozok, annak meglehetősen egyszerű oka van. Az alászállt modern világ mélyebb összefüggésinek feltárása éppen a világról való leválást segíti elő (Eckhart mester), A világ reflexió. Ebben a tükörben ismerem fel, hogy mi az érték és mi a méreg. A külvilág ugyanis szoros kapcsolatban áll nemcsak az elmével, hanem az ember jóval rejtettebb léttagozataival is (erről Ildi nagyon szépen írt többször is). Ha eddig ez nem volt tiszta, akkor itt le kell szögezzem, hogy eszem ágában sincs bármiféle társadalmi reformról, sőt még restaurációról sem elmélkedni, tekintve, hogy ennek társadalompolitikai szinten az esélye nulla.

    Ha a világot pozitívnak akarom látni, akkor hol a negatív fele. Ha most éppen nem is látom, előbb utóbb meg fogja mutatni magát. A világot én nem akarom se jónak se rossznak tekinteni, csak olyannak, amilyennek a tapasztalásban megmutatkozik.

    A világ (helyes) megértése önmagam megértéséhez vezet. Megítélésem szerint a szellemi utnak csak egy sziklaszilárd differenciált személyiséggel lehet nekivágni. Ennek kialakítása alapvető feladat minden komoly kereső számára, mivel csak a kellően differenciált ember képes önmagát a magasabb létállapotokba integrálni úgy, hogy önazonosságának folytonosságát mindvégig megőrizze. (ide tartozik az egészséges nemi identitás minél teljesebb megélése és beteljesítése is.)

    A "kis köcsög" elmét nem lehet csak úgy kidobni, mivel könnyen lehet, hogy vele együtt önmagadat is kidobod. Az elme önmagában nem ördögtől való, (ezt Tolle is többször hangsúlyozza) igen hasznos társ lehet az út során, sőt (horribile dictu) maga a szellemi úton járás is az elme közreműködésével kezdődik. Az elme egyetlen és valódi baja az uralatlanság! Sőt minden külső és belső defektusnak ez az oka. Mi az uralom? Tudatában lenni annak, hogy minden dolognak Én vagyok a teremtője, fenntartója, és átváltoztatója (hazavezetője). Nem én függök a világ dolgaitól, hanem a világ dolgai függenek tőlem. Ha ezt nem így élem meg, akkor uralomvesztésben vagyok. Nem teljes az önazonosságom.

    Az elmével kapcsolatos műveleteket (amelyek a túlpartra való átkelés előkészítését szolgálják) az alkímia hét fokozatban írja le: előkészítés, megszilárdítás, oldás, elkülönítés, kiégetés, visszavezetés, finomítás (mint a felsorolásból is kiviláglik kidobásról itt sincs szó). Az elmét nem kidobni kell, hanem egy magasabb önmagamságba integrálni, vagy ha úgy tetszik felfelé meghaladni. Persze felhozható ellenvetésként, hogy Tolle és egyéb - a közvetlen utakra, "ugrásokra" hivatkozó - tanítók ezeket az előkészítő fokozatokat meg sem említik. Valóban nem kell rá hivatkozni, ha azokat ember korábban már valamilyen formában megvalósította és az "ugrás előtti" önmagamsága azokat hiánytalanul implikálja.

    "Csak fel kell ébredni, nincs semmi amit tenni kell, sőt felébredni sem kell, mert már most felébredett vagy" Ez nagyon szépen szól és tökéletesen igaz is. Akkor mégis miért nem igaz? Mert képtelenek vagyunk ezt így megélni! Ezért kellenek az előkészítések, az átalakítások, az utak.

    Összegezve a fentieket nem hiszem, hogy két malomban őrölnénk, csak lehet, hogy másként fejezzük ki meglátásainkat, megéléseinket. Ettől függetlenül még egyszer köszönöm a gondolataidat, minden észrevételből, megjegyzésből tanulni kell.

    Üdvözlettel
    ...viator...

    UI.: A lélekkel kapcsolatban én inkább a kritikus minőségre helyezném a hangsúlyt és kevésbé a kritikus tömegre, de értem mire gondolsz és egyet is értek vele. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elnézést, de most vettem észre, hogy az általad használt "egót" valamiért végig az "elmével" helyettesítettem. Talán annyira mégsem félrevezető a csere, mivel az elme az öt érzékszerv tevékenységének tudati fókusza és a hamis önazonosság talapzata is egyben.

      Törlés
    2. Szia,

      amit fentebb Ildinek írtam, azt nyugodtan írhattam volna neked is. Csak egy-két kiegészítésre szorul még:

      Nem akarnám túlbeszélni a dolgot, de az egó valóban nem összekeverendő az elmével. Az elme a windows, a világ a monitor, aki meg ül a "gép" előtt az te vagy. :) Tehát elme nagyon is szükséges ha forma-létben akar tevékenykedni a lélek. Csak az a baj, hogy az emberek többségében a windows önálló életre kelt. :)

      Az meg hogy kifelé vagy befelé induljunk... Végülis minden út Rómába... De én inkább a befelére esküszöm. Ha bent kezdi az ember akkor egyből a kulcskérdésekkel találja szemben magát. Kifelé tekintve könnyebb hibázni, bár maga a "nézés" valóban könnyebb. Meg a sok információ is hígítja a dolgot. Csak én azon veszem észre magam sokszor közben, hogy 2 percenként megállok 5 percre "cigizni" és mindenféle érdekes ám rendkívül haszontalan információ elemezgetésével töltöm az időt valódi keresés helyett. Úgyhogy leszoktam róla, és kifelé csak néha tekintek ha befelé már nem megy.

      De talán rekesszük is ezt be, mert az "ügyünk" ellen dolgozik. Megint csak mentális önkielégítés lett a dologból. :) Kurvára mindegy, hogy én vagy te vagy akárki mennyire tudja szavakba önteni, hogy "mi hogyan kéne legyen". Csinálni kell, nem beszélni róla.

      Na köszi, és sziasztok.

      Törlés
    3. A tömeg és a minőség hallatán elmosolyodtam. Két kibékíthetetlen páros.

      Törlés
  9. Nem akarnak erről hallani!
    Mintha fájna!
    befogják a fülüket!

    VálaszTörlés
  10. eredeti cikkre adtam a választ...

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...