2014. április 23., szerda

A magyar oktatásról Vekerdy Tamás - Éljünk úgy, mintha normális emberek lennénk


„Engem mindig is kizárólag a gyerekek érdekeltek, a felnőttek hihetetlenül untattak. Voltak felnőttek, akik minden áron hozzám akartak jönni terápiára, ezeket általában elhessegettem” – Interjú Vekerdy Tamás magyarországi gyerekpszichológussal, íróval.
vekerdy_tamas_or_b– Nemrég megjelent kötetének címe Jól szeretni. Ebből akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy rosszul is lehet szeretni. Milyen a jó szeretet?
– Vizsgáljuk meg a szerelmet Stendhal híres kristályosítási hasonlatán keresztül. Szerinte azért csalódás minden szerelem, mert kristályosítunk. Ahogy egy ágacskát tömény sós oldatba bemártunk, rácsapódnak a kristályok, s ha kiemeljük, egy gyönyörű kristályszobrot kapunk. Hasonlóképpen a szerelmes is rákristályosít a szerelmére mindent önmagából, s egy idő után csalódik, mert rájön, hogy egy ágacska van ott tulajdonképpen. Ő igazából önmagába volt szerelmes.
Jung azt mondja, hogy minden férfiben él egy anima, egy női lélekrész, s minden nőben egy animusz, férfilélekrész. Az éretlen szerelem az, amikor animánkat vetítjük a nőre, és nárcisztikusan önmagunkba vagyunk szerelmesek, olyannak látjuk a másikat, mint a mi női részünket. Ilyenkor elkerülhetetlen a csalódás, hiszen ő egy szuverén személyiség, s mihelyt ezt kinyilvánítja, nekünk csalódást okoz.
Ezzel szemben az érett szerelemben a másik ember személyiségét élvezzük, azt, hogy hasonlít hozzánk, s azt is, hogy más, mint mi vagyunk. Ilyen az érett szeretet is. Ha nekem egy bátor, erős vagy éppen bújós gyerek kell, s nem érdekel, hogy milyennek születik, mert tudom, hogy milyet akarok, akkor ez önzés, nárcizmus. Az volna az érdekes, hogy ki az, aki jött? Az egy új, ismeretlen személy, s a kérdés az, hogy őt tudom-e élvezni? Jól szeretni azt jelenti, hogy a másik szuverén individuumot élvezem, örülök neki.
Vekerdy Tamás
1935. szeptember 21-én született Budapesten. Pszichológiát oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Miskolci Egyetemen. Részt vett az első magyarországi Waldorf-óvoda és iskola megszervezésében. 1991 óta a Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője. Évtizedek óta a Nők Lapja munkatársa. Mintegy két tucat könyve jelent meg, pszichológiai, pedagógiai munkák és szépirodalmi művek egyaránt: A színészi hatás eszközei – Zeami mester művei szerint; Don Juan – a csábítás iskolája; Gyerekek, óvodák, iskolák; Családom történeteiből; A pszichológus válaszol; Érzelmi biztonság stb.
– Sajnos gyakori élethelyzet, hogy a szülőt nem érdekli, milyen a gyermeke, hiszen ő úgyis tudja, hogy milyennek kell lennie, milyenné kell vállnia.
– Akkor baj van. A kérdés az, arról van-e szó, hogy legyél, aki vagy, a demokráciák alapaxiómája szerint bontsd ki individualitásodat, vagy legyél akivé én akarlak tenni, amely a diktatúrák alapaxiómája. Szülői létünkben ebbe az alaphelyzetbe botlunk bele. És igen, szülőként meg kell ismernem a gyerekemet, hogy jól tudjak vele együtt élni. Nem egyből, mert az lehetetlen, de erre törekszem.
– Nemrég Nagyváradon és Szatmárnémetiben tartott előadásán is hangsúlyozta: nem azok lesznek sikeres emberek, akik a legjobban teljesítenek az iskolában. A közvélekedés ellenben a jó iskolai teljesítményt tartja az életben való boldogulás alapjának.
– Ez nem ilyen egyszerű. Egy átlagos hivatali pályafutáshoz jó, ha az ember az iskoláit minél rendesebben végzi el. A szabálytalan emberek azonban, akár híresek, akár nem, nem normál pályafutást járnak be, én pedig kétlem, hogy az átlagos hivatali pályafutás az emberi maximum, amire törekednünk kellene. Ismerjük számtalan nagy ember életét Churcillen és Edisonon át Petőfi Sándorig és Einsteinig, akiknek különböző bajaik voltak az iskolákkal. Nem voltak igazán jó tanulók, ez azonban nem akadályozta meg őket rendkívüli intellektuális teljesítmények létrehozásában. Arról nem is beszélve, hogy nem feltétlenül az eminens diák lesz a boldog ember a későbbiekben, a kutatások fényében úgy tűnik, hogy nincs ilyen korreláció.
Az iskola a nyolcfajta intelligenciából csupán az értelmi intelligenciát osztályozza, abból is csupán a verbalitást. Ez gyerekkorban mindig gyengébb, kivéve az értelmiségiek gyerekeinek esetében, akik kisebb-nagyobb neurotizálódás árán ebben túl korán megerősödnek, ami aztán az iskolában jól jön nekik. Az iskola nyolcfajta intelligenciából egy felet osztályoz, s annak öt faktorából is csak kettőt, a lexikális memóriát és a matematikai készséget. Ezért nem csodálkozhatunk, ha az életben való boldogulás nem korrelál az iskolai beválással.
– Lehet, hogy paradigmaváltásra volna szükség annak a felismerésére, hogy a siker, a sikeres élet nem mérhető jövedelemben, szakmai előmenetelben?
– Siker az, ha viszonylag kiegyensúlyozottan tudok élni, ha kibírom önmagamat, nem leszek magamtól depressziós, a családom sem lesz tőlem, és én sem a családomtól. Ezek valódi sikerek az életben. Létezik-e egy érzelmi közeg, amely megtart minket, van-e egy ember, aki megadja nekünk a napi egy simogatást? Mi megadjuk-e valakinek a napi egy simogatást, ami nélkülözhetetlen a többé-kevésbé kiegyensúlyozott élethez? Egyáltalán kibontakozik-e az érzelmi intelligenciánk, ami nélkülözhetetlen a sikeres élethez?
– Mit tehet a szülő, ha azt tapasztalja, hogy mindaz, ami az iskolában oktatás, nevelés címszavak alatt történik, árt a gyermekének?
– Először is keresek a gyerekemnek egy olyan iskolát, amelyik nekem tetszik. Ha kell, iskolát alapítok – az Európai Unióban ugyanis az iskolaalapítás szabad –, ha kell, magántanulóvá teszem a gyerekemet több más szülővel összefogva. Támogatom a gyerekemet, cinkosa vagyok. Ha helytelen módon hétvégére leckét adnak fel neki, habozás nélkül lediktálom, vagy beírom az üzenőbe, hogy sajnos családi okból nem tudtuk megoldani, és ez igaz, ugyanis családi ok, hogy együtt kell lennünk, és jól kell éreznünk magunkat.
A házi feladat értelmetlen dolog, gyakorolni az iskolában kell, délelőtt, amikor a gyerek vércukorszintje a legmagasabb. A házi feladatról jeles kutatók mutatták ki, hogy értelmetlen, az eminens könnyedén megoldja, őt nem fejleszti, a többi diák meg lemásolja szünetben az eminenstől. Bármilyen hihetetlenül hangzik, a gyerekek motiváltak, csak nem arra, amit mi akarunk tőlük az iskolában. Csapó Benő és munkatársai lemérték, hogy a magyar gyerekek érdeklődők, de ahogy belépnek az iskolába, az érdeklődés csökken, zuhan és eltűnik.
Az iskola nem kielégíti az érdeklődést, hanem kiöli. Nem arra kíváncsi, hogy mire motivált a gyerek, hanem arra, hogy ő mit akar a fejébe tömni. Egy nagy fizikus, egyetemi tanár, aki szenvedélyből lement az általánosba és a gimnáziumba tanítani, azt mondta, a magyar iskola ítélkezési dühben szenved, nem az érdekli, hogy mit tud a gyerek, hanem az, hogy mit nem tud. Ő azt állítja, hogy az észak- és nyugat-európai iskolák arra kíváncsiak, mit tud a gyerek.
– Mi a véleménye a kritikáról mint a gyereket motiváló pedagógiai módszerről?
– A kritika nem fejleszt, a kritika öl. A kritika nem jó eszköz, az ítélkezés tartományába tartozik. Nem visz előre. Jó példa Kazinczy kritikája Berzsenyi Dániellel szemben, aki ennek hatására nem írt több verset.
– Gyakran hangsúlyozza, hogy a gyermek, a serdülő fejlődése szempontjából a legfontosabb az érzelmi biztonság. Mit ért ez alatt?
– Azt, hogy tudom, szeretnek otthon, s én is tudok szeretni, mert kialakult az érzelmi kommunikációra való képességem. Sokat játszottam szabadon, sok mesét hallgattam, az iskolában pedig rengeteg művészettel foglalkoztam. Négyszáz évvel ezelőtt a rendkívül szigorú magyar iskolák – jezsuiták, kálvinisták, piaristák – rengeteg időt töltöttek iskoladrámák írásával, díszletezésével, kosztümözésével, előadásával, s emellett még volt iskolai énekkaruk, zenekaruk, retorikai önképzőkörük.
Ma már tudományosan bebizonyított, hogy a művészet fejleszti a szociális készségeket és az érzelmi intelligenciát, az iskolákból mégis eltűnnek a művészetek. Amit ott művelünk, az nem művészet még akkor sem, ha megmarad néhány ének- vagy rajzóra, hiszen az, hogy leosztályozom a gyerek rajzát ahelyett, hogy a szemét nyitogatnám, vagy dolgozatot írunk Beethovenből, nem művészet.
A világban ma már létezik az úgynevezett élménypedagógia. Kiderült, hogy működik. Kik fordíttatták le, és adták ki Magyarországon az első élménypedagógiai tankönyvet tanárok számára? A szegedi rendőr főkapitányság, mert kiderült, hogy ez egy nagyszerű prevenció, mert ahol élménypedagógia van, ott csökken az ifjúkori bűnözés. Ezt mi egyszerűen nem vesszük tudomásul.
– A szülők többsége szeretne jó szülő lenni, csak nem tudja, hogyan váljon azzá. Milyen a jó szülő?
– Vegyük meg Lippi Purvis magyarul is megjelent könyvét, melynek címe Hogyan ne legyünk tökéletes anyák? Ne legyünk tökéletes anyák, nem is tudunk azok lenni, ne szorongjunk, ne görcsöljünk ezen. Éljünk úgy, mintha többé-kevésbé normális emberek lennénk. Az élet nehéz, és együtt küzdjük magunkat végig ezen a gyerekeinkkel. Nem tökéletesnek, nem zseniálisnak kell lenni. Amikor lehet, jelen kell lenni. Kongruensnek, önmagammal azonosnak kell lenni.
Nagyon helytelen volna, ha visszafognám magam, amikor ki akarok törni otthon, mert pszichológus vagyok, vagy mert azt olvastam valahol, hogy ha ráordítok a gyerekemre, akkor abortív rángások futnak végig az idegrendszerén, mintha rácsaptam volna. Nem. Ha ordítanom kell, ordítok, nem szabályozom magam elvi okokból. Van, hogy a szobájába kergetem, előfordul, hogy rácsapok. Ha később ezt rossz néven veszem magamtól, azt mondom a gyerekemnek: ez nagy marhaság volt. Ettől nem csökken a tekintélyem, hihetetlen mértékben növekszik. Ha be tudom látni, hogy valamit elcsesztem, azt a gyerekek nagyon sokra becsülik.
– Mit gondol arról a rengeteg szülő által osztott vélekedésről, miszerint vannak tabutémák, melyekről nem kell, nem ajánlatos a gyermek előtt beszélni?
– Ez a képmutató társadalom tévedése, a gyerekkel mindenről lehet beszélni. A gyerekek önmagukkal szemben rendkívül tapintatosak, csak annyit kérdeznek, amennyit tudni akarnak, és mi anynyira válaszolunk. Remélhetőleg mi nem jövünk zavarba, és tudunk normálisan beszélgetni. A gyerek az anyja hasából jön ki, a gyerek ezt már tudja. Igen, de hogy megy oda be? A rémült szülő erre azt mondja: anyuka lenyel egy kis magot, abból lesz a gyerek. Ebből természetesen nem lesz gyerek, ez egy hülye válasz. Hol jön ki a gyerek? Rémült szülő: felvágják anya hasát és ott kiveszik.
Aki látott már mint pszichológus vértől csöpögő, hatalmas konyhakéseket a gyerekrajzokon, mert éppen kiveszik a kisgyereket az anyja hasából, az tudja, hogy ez is hülye válasz. A gyerek anya két lába között jön ki, van ott egy nyílás, szinte hihetetlen, úgy is hívják, hogy szülőcsatorna. Ezt nyugodtan meg lehet mondani. Erre a rémült szülő: igen, de mit mondunk, hol megy be? Tudod, egy gyerekhez kell egy apa és egy anya, ha ők szeretik és átölelik egymást, akkor az apa testéből leválik egy kis rész, átmegy az anya testébe, ebből lesz a gyerek. Rémült szülő: igen, de hol megy át? Ott, ahol a gyerek később kijön. Mindezekre a kérdésekre lehet normálisan válaszolni, ha én nem vagyok totál zavarban.
– Miért szakosodott a gyerekpszichológiára, s mi a titka annak, hogy a legismertebb magyar gyerekpszichológus lett?
– Engem mindig is kizárólag a gyerekek érdekeltek, a felnőttek hihetetlenül untattak. Voltak felnőttek, akik mindenáron hozzám akartak jönni terápiára, ezeket általában elhessegettem. Szerencsétlenségemre és az övékére, két-három esetben ez nem sikerült, elkezdtek járni hozzám, de iszonyatosan untam, aztán a lehető legrövidebb időn belül elküldtem őket. A gyerekek érdekelnek, rögtön érzek valamit, ahogy bejönnek a szobába undokul, nem néznek rám, és nem szólalnak meg, de nekem már az is öröm, élvezet.
Számomra gyerekekkel együtt lenni érdekes, szavak nélkül is közölnek valamit. Nem tudom, hogy milyen a jó gyerekpszichológus. Jobb kollégáim terápiás tervet csinálnak, megnézik a teamben, hogy hol tartanak, módosítanak rajta, én erre nem vagyok képes, nem is érdekel. Amit én produkálni tudok, az egy jelenlét. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aki nem így csinálja, az nem jó. Abszolút jó lehet, mert ő sokkal jobban tudja, hogy mit csinál, s mitől gyógyul vagy nem gyógyul a gyerek. Én ellenben nem tudom, engem meglepetésszerűen ér, hogy jobban van, mert ő olyan ügyes volt, nem érzem azt, hogy én voltam a zseniális.

És a végére egy mottó, ami számomra sok mindent kifejez és pont ezért is foglalkoztam már sok cikkben az oktatással  és azzal a témával, hogy nekünk embereknek, felnőtteknek hogyan kellene élnünk, viselkednünk, példát mutatnunk.... (SBG Buddha - VilagHelyzete.com)

"Egyetlen napot sem élhetsz meg anélkül, hogy ne lennél hatással a körülötted lévő világra, másokra. Mert minden, amit teszel és nyújtasz másoknak, az számít! Egyedül Te döntöd el, hogy mi legyen az...."

Oktatással és iskolarendszerrel kapcsolatos korábbi VilagHelyzete cikkek:
Az oktatási rendszer hazugságai és képmutatása-A hiba nem a gyerekekben van !

Az Oktatásról - Az Év tanára John Taylor Gatto igaz szavai




Forrás: Kronika.ro

2014. április 20., vasárnap

Mit felejtettél el ? - Az embereket mindig zavarba tudod hozni, egy csodálatos és óvatos módon




Az embereket mindig zavarba tudod hozni, egy csodálatos és óvatos módon.
Csak azt mondod nekik: "Mit feledtek el?"


Nos, nem tudom. Emlékeznem kellene?
Ó nem akarom a bolondját járatni veled, úgy értem ez nem bonyolult.
Ez valami teljesen alapvető, amit elfelejtettél. Könnyedén emlékezhetnél rá, mert annyira nyilvánvaló. Nos, ez a legnehezebb dolog a világon, ezt kigondolni.
Mi a legnyilvánvalóbb dolog, amit elfelejtettem? A pokolba, mi lehet az?



Nos, mit gondolsz ki vagy Te?
Hogyan válaszolod meg ezt a kérdést?
Ki vagy Te?


Egy nevet fogsz megadni?

Azt mondod, "Joe Doe vagy, én meg Alan Watts."
Ez nem igaz!
Ez az, amit az emberek mondtak neked, hogy ki vagy.
Egy névvel illetnek, és aztán azzal való azonosulásra tanítanak és hogy az elvárásaiknak megfelelően viselkedj.
De az nem Te vagy, nagyon jól tudod.
Menj vissza az emlékeidben, menj vissza a csecsemőkorba mielőtt mondani kezdték neked ezeket a dolgokat.
Ki vagy Te?  És ha ezt megérted, nagyon jól fogod tudni, hogy ki vagy.
Ami alapvetően vagy mélyen-mélyen lenn, messze-messze belül az egyszerűen a szövete és szerkezete magának a létezésnek.
Ám van egy összeesküvés arra, hogy nem szabad tovább adnod, mert mindenki az, és ha egy valaki felismeri ezt, a többiek egy kicsit megsértődnek.
Azt mondják: "Nos, hogy lehetsz Te ilyen nagyszerű?"
Ezért aztán bárki, akinek célzást tesznek arra, hogy ki is ő valójában, egy keresztény civilizációban az emberek erre a következőképpen reagálnak:

"Ki a fene vagy Te, mit gondolsz? Jézus Krisztus vagy?"
Vagy mondhatod: "Jézus Krisztus mondta, hogy Ő Jézus Krisztus és mindenki így könyvelte el,
és ez az, amit velem is teszel."
Van egy - mint ahogy volt is, zuga a léleknek, a szellemnek, ahol mindenki tökéletesen tudja, hogy nem csak egy felelőtlen kis egérke vagy, mely ebbe a világba lett hajítva.
Valójában ezt az egész munkát Te végzed. Te működteted.
Csak nem tudod beismerni azonos módon, ahogy nem tudod beismerni, hogy Te vagy felelős azért, ahogy szíved dobog.
Azt mondod: "Ó, azt nem én teszem. Nincs irányításom alatt a szívem."
Van kontrollod tudatosságod felett? Tudod hogyan lesz?


Mi a tudatosság ? "Az igazi önmagad nem egy bábu, amit az élet ide-oda tologat"

2014. április 18., péntek

A tömegmanipuláció kulcsfigurái - A tekintélyek

A következő sorokban a tekintélyekről lesz szó. Kik is ők és milyen szerepük van a nagyközönségre nézve? Mire képes egy egyenruha, egy öltöny, vagy egy orvosi köpeny?

Az angol nyelvben két szó használatos az ismert személyiségekre és az ún. tekintélyekre, tehát azokra az emberekre, akik valamilyen szereppel bírnak, valamilyen értékrendet képviselnek és minden bizonnyal hatással vannak a környezetükre és a társadalmunkra nézve. Az egyik a "celebrity" azaz a magyar zsargonban már élő "celeb" szó és a "star" azaz csillag szó. Gondolkozzunk csak el a "csillag" szó jelentésén. Évezredek óta a csillagok olyan égi jelenségek szerepét töltik be, amik tájékozódási pontként szolgálnak, azaz viszonyító pontok. A mi "csillagjaink" is viszonyító pontok a közösség életében, ugyanis mindegyikőjük képvisel valamit, amit az emberek vagy elfogadnak, vagy sem. Bizonyos esetekben követendő példaként is tekinthetnek a személy által közvetített értékrendre és viselkedésre.
Az egyszerűség kedvéért: ha egy együttes tagjainak a drogokhoz való viszonya az image-ük részét képezi, akkor ezzel a szemlélő egyetérthet vagy sem, de egy biztos, hogy a nagyközönség felé egyfajta értékrendet és viselkedési normát közvetít. Ezek az emberek legyen szó bármilyen művészeti vagy közéleti szerepről valamit mindenképpen sugároznak és hatással van ránk ha akarjuk, ha nem. 

John Lennon a következőket mondta 1962-ben Tony Sheridan-nak a hamburgi Starclub-ban:



Az iskola, az egyetem az alapműveltség tanítása mellett tekintélyelvűségre nevel, jó előre programozza belénk, hogy a tekintélyek véleményét, viselkedését tiszteletben tartsuk elfogadjuk, vagy mi több, követendő példaként tekintsünk rájuk. Ami még érdekesebb, hogy ezekkel a tekintélyekkel nem csak értékrendet,eszméket lehet közvetíteni, hanem eladni is lehet velük különböző árucikkeket. Sikeresen eladható velük tehát egy ideológia, de akár egy termék is. Gondoljunk csak bele és eszünkbe juthat néhány pártrendezvényen fellépő ismert előadó, aki fellépésével a párt törekvéseit népszerűsíti ha akarja ha nem, vagy egy ismert tévés személyiség, akinek annak idején az "überintellektüell" szerepét szánták a kvízműsorokban, mára hitelkonstrukciót reklámoz. Ezekben a koncepciókban érezhető valami ördögien jól működő tudatosság. Nem véletlenül ő reklámozza az adott hitelt. Az emberek nagy részének halvány fogalma sincs arról, hogy mit ír alá egy hitelszerződésben (ha lenne, vagy lett volna, akkor nem lenne ennyi "hitelcsapdába" keveredett, eladósodott ember). De itt a hős személy, aki persze mindig, mindent tud és persze jobban (ugyanis neki ez a tudatosan, előre kialakított szerepe) és elmondja, hogy erre a termékre miért is van szükségünk és ha ő mondja teljes magabiztossággal, akkor nem lehet bajunk belőle, ugye?

A társadalom kondicionálását illetően roppant nagy szereppel bírnak ezek az emberek.A segítségükkel, "gondolatbálványokat" adnak el. Mi is az a gondolatbálvány? Úgy tartja a mondás: "ép testben ép lélek". Ez egy nagyon egyszerű példa. Elfogadjuk? Már rég elfogadtuk, hogy ez így van ugyanis rengeteg embertől és tekintélytől hallottuk, beépítettük a gondolkodásunkba és meg vagyunk győződve róla, hogy ez így is van. Ezekből a gondolatbálványokból áll össze a Világról és a környezetünkről, tehát az életről alkotott képünk. Ha bekopogtatnának a karhatalmi szervek az ajtón és közölnék, hogy adott kérdésről hogyan kell gondolkodnunk és milyen véleményt KELL formálnunk róla, akkor az kevésbé tetszene ugye? Tiltakoznánk is? Hát persze. A recept egyszerű: végy ismert és kedvelt embereket, győzd meg őket (ha máshogy nem megy akkor pénzzel), hogy egy adott ideológiát közvetítsenek, vagy terméket használjanak. Rengetegen fogják követni a példát.

Azt mondják minden hit kérdése. Kinek mit hiszünk el és miért? Ha valaki az utcán közölné velünk, hogy egy komoly, gyógyíthatatlan betegségünk van és a végső stádiumban vagyunk elhinnénk neki? Bizonyára azt gondolnánk, hogy az illető őrült és elvesztette a valósággal a kapcsolatot... Ha ez a szituáció úgy történik meg velünk, hogy ez az illető egy fehér köpenyes orvos, akinek nyakában fonendoszkóp lóg és a kezében egy vizsgálati eredmény akkor az már teljesen más helyzet ugye? Tisztában vagyok vele, hogy minden példa sántít, de talán érthető, hogy mire is szeretnék kilyukadni.



Egyszer azt olvastam, hogy a magabiztosság kizárólag az ember "hangjában" létezhet. Egy biztos,különleges egyenruhák és öltönyök vannak, amik mögött manipuláció és különböző eszmék rejtőznek. Próbáljuk meg először átgondolni és megvizsgálni, hogy mit is akarnak "eladni" nekünk. Főleg az előtt, hogy bármiféle gondolkodás nélkül elhiggyünk mindent, amit megpróbálnak elhitetni velünk.




Ezeket a pontokat Noam Chomsky tízparancsolatának is nevezik, lévén hogy a híres tudós ezeken keresztül magyarázza a mindenkori politikai hatalom tömegeket manipuláló mesterkedéseinek természetrajzát.

Miután elolvastuk, mindannyiunkban megfogalmazódik a kérdés: ha ez ennyire elképesztően valóságos - hiszen naponta érzékeljük mindegyik pontot- akkor tényleg létezik az az "összeesküvés-elmélet", mely szerint a globális folyamatokat, a nemzetek, emberek, a társadalom reagálását, pro-és kontra megnyilvánulásait, az emberek viselkedését valakik a háttérből tervezik, szervezik és irányítják ? ? ?

- Talán mégis igaz, amit az Agenda 21 és a Tavistock Intézet működésről kidob a Google, ha rákeresünk ?

- Talán "szegény" Drábik János mégsem beszél "elvakult badarságokat" évtizedek óta megannyi tanulmányában, amikor ezekről a szervezett magánhatalom által működtetett erőkről, mint gépezetről ír ?

- Talán a fasizmus, kommunizmus, kapitalizmus, liberalizmus, ál-demokrácia.....mind-mind egy jól megtervezett társadalmi kísérlet, melynek irányítói mindig ugyanazok ?
Áldozata és mindezek elszenvedője pedig kivétel nélkül mindig "maga az ember", a "kis ember", ...a rabszolga....?

Nos a választ mindenkinek a fantáziájára és ismereteinek bővítésére bízom most is, és bátorítom a kutakodásra! Mert a válaszok mindig ott vannak.......
(SBG Buddha ◄ VilagHelyzete ►)


(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
◢ BLOG: VilagHelyzete.com 
 Azonnali Alternatív VilagHelyzete hírek: AlternatívHírek.com
◢ Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV
◢ Legnagyobb FB-oldal: https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
◢ Párhuzamosan futó FB-oldal (az előző törlése esetére) : https://www.facebook.com/VilagHelyzete
◢ FB-oldal 'vész' esetére: https://www.facebook.com/VilagHelyzeteBlog

2014. április 14., hétfő

Civil emberek győztek a szövetségi állam hivatásos különítménye ellen - "Hazafiak polgárháborúja" kezdődhet ?


Napok óta tart(ott) az állam és az emberek szembenállása a Bundy-Ranch kapcsán és a médiában egyetlen szót sem hallunk róla. 
Pedig egy új amerikai polgárháború van kialakulóban a szövetségi állam és hazafiak között az USA több pontján !

Ott is elkezdődik a hitelét vesztett korporációk államának és az állampolgároknak az összecsapása.... (?)

Érdemes megnézni ezt az összeállítást annak, aki egyáltalán nem is értesült erről !!!

Mindenki emlékszik a Ewing-család történetére gondolom.... Most viszont nem olajmilliókról van szó, hanem egy igazi farmer-család és az állam harcáról, mely szimbolikussá nőtte ki magát pár nap leforgása alatt és a legnagyobb figyelemmel kísért hír lett az alternatív médiában.

Mert itt nem egy csetepatéról van szó, hanem a szabadság és rabszolgaság, az állam és az egyén önrendelkezése közötti küzdelemről. Egy új polgárháború kezdete, mely így is, úgyis le fog zajlani a korporációk uralta állami berendezkedés és a civil társadalom között. 



 

Képzeljünk el egy családot, mely évtizedek óta ugyanazon a birtokon él, gazdálkodik, marhákat tart háborítatlanul a "szabadság földjén", majd megjelenik a szövetségi állam és közli, hogy ez a terület az államé, lezárja az utat, kisajátítja a területet...stb.... 
Ismerős....? gondolom mindenhol előfordul...., nem kell messzire mennünk. 

Azóta kiderült, hogy a területszerzés mögött Terry Reid nevadai szenátor áll, aki a kínai kommunista kormány egy új zöld energia beruházása számára szerette volna átjátszani a földeket....  

A helyzet és az önkény győzelme vagy bukása mindig azon múlik, hogy létezik-e kellően erős összefogás, erő és elköteleződés a szimpla átlagemberek körében. Ha igen, akkor van esély, ha nincs, akkor minden úgyis elbukott, amit valaha szabadságnak hittünk ...... (SBG Buddha - VilagHelyzete)

Az a szombati esemény, amikor civil emberek győztek a szövetségi állam hivatásos különítménye ellen !!! 

Mindezt az összefogás erejével !





 
  

2014. április 12., szombat

Cselekvési Hullám indult az Amerikai Egyesült Vállalatok korrupt rendszere ellen - TruthSeeker


"Korrupt diktátor", ezt kiáltják automatikusan, ha a Fehér Ház egy másik országban rendszerváltást akar. Pedig elsőként otthon kellene söprögetniük ! 
32 billió dollár - az egész Egyesült Államok össztermelésének dupláját rejtik főként nyugaton a multik és a Wall Street-i bankok offshore adóparadicsomokban, ahelyett, hogy az ország omladozó infrastruktúrájára vagy iskolákra fordítanák. A kellemetlen igazság az - jegyzi meg Jaun Cole humanista -, hogy a világ messze legkorruptabb állama az USA.

Miközben másokat nevez diktátornak, eközben maga az Egyesült Államok válik "diktátor-nemzetté"
55 millió embert öltek meg az amerikai bombázások és a nyugat által szított és támogatott puccsok során 1945 óta eltörpítve a náci halálosztagok által legyilkoltak számát is. A példátlan háborús halálgépezet fenntartásához szükséges pénz minden egyes adódollárból 68 centet jelent. Miközben az amerikaiak fele él a szegénységi küszöb alatt vagy annak közelében és 17 millió gyerek fekszik le éhesen, mert nincs elegendő ételre pénze a családnak. 



Charles Derber professzor megállapította, hogy maga az amerikai kormány vált rezsimmé és sürgős változásra van szükség. A jelenlegi felépítmény 1981-ben kezdte el a New Deal módszeres lerombolását, az egyenlőtlenség azóta óriásit nőtt. 

"Az amerikaiak szeretnek magukra demokratikusként gondolni, de a nagyvállalatok uralta rendszerben ez sokkal inkább korporáció. Egyáltalán nem demokrácia. Formálisan tartanak ugyan választásokat, az embereknek van szavazati joguk, de az nem olyan kormányt hoz létre mely az embereknek tartozik számot adni. Olyan kormányt hoz mindig létre, mely a pénzóriásoknak tartozik számot adni. " (Prof.Charles Derber)

Martin Luther King meggyilkolásának évfordulóján a közösségek egy cselekvési hullámot hoztak létre, amit Július 4-ig, a Függetlenség Napjáig folytatnak majd. A The Examiner szerint az évszázad perének tartott esemény során a bíróság azt állapította meg, hogy Martin Luther King tiszteletest az amerikai kormány ölette meg. Olyan hordereje volt ennek, hogy az egész főáramú média egyszerűen figyelmen kívül hagyta a tárgyalást és az emberek zöme sohasem tudta meg az igazat. 


Meggyilkolásának idején King a polgárjogi harc után az állami berendezkedés két központi pillérét támadta: 
a háborút és az egyenlőtlenséget. 
Michael Nagler professzor megállapította, hogy akkor ölték meg, amikor tömeges táborozást tervezett a szegények számára a fővárosban és a Pentagonnál. 
Ugyanezeket a csatákat próbálják most ezek a közösségek életre hívni az emlékéül. A déli államok rasszizmusa helyett, egyre inkább az amerikai államban kialakuló általános szegénység ellen fordult, ezután pedig a militarizmussal szállt szembe. 

Négy gyilkosság történt : a két Kennedy fivér, Martin Luther King és Mahatma Gandhi. Közös bennük az, hogy a béke iránt kötelezték el magukat, és ez az elkötelezettség félelmet váltott ki. Kennedy és Hruscsov kezdtek újból közeledni és ez volt az egyik ok, mert nyilván lehettek más okok is, de nyilvánvalóan ez volt az egyik, hogy Kennedyt ki kellett iktatni. Ez tehát egy megrázó emlékeztető a békemozgalomra. 

A Cselekvési Hullám a generáció legnagyobb ifjúsági polgári elégedetlenségi mozgalmához csatlakozik. Az államokban több száz megmozdulás során szimbolikusan olajat öntenek ki, pl. John Kerry háza előtt,  akinek külügyminisztériuma jóváhagyta a Keystone LX projektet. Illetve a Fehér Ház előtt, ahol több száz békés tüntetőt tartóztattak le, amikor arra kérték Obamát, hogy ne szegjen meg egy újabb 2008-as ígéretet. A tüntetőkre ugyanolyan rendőri brutalitás vár, mint a korábbi tömegmegmozdulások során. 

Stephen Landman - A Bankár megszállás c. könyv szerzője is nyilatkozik a videóban :
"Saját városomat, Chicagot, a Rendőri elnyomás fővárosának nevezik. Bár Amerikának több brutális rendőrségi elnyomás fővárosa is van, amikor békés tüntetőket támadtak meg, vertek össze, tartóztattak le. Még beszéltem is néhány rendőrrel: "Ők a saját népetek. Ugyanolyan keményen dolgoznak, mint ti, Miért álltok a rossz oldalon ? A legkevésbé sem akarhatjátok összeverni őket !"



Az amerikai rendszerváltoztatás brutálisan nyilvánul meg külföldön : 
kiszivárgott anyagok mutatják, amint a NATO ukrán neonácikat képez...; a CIA latin-amerikai kézikönyve szabotázsra, merényletekre és tisztviselők megölésére oktat.
A Harvard Egyetem tanulmánya szerint még az erőszakos rezsimek is engednek, ha a lakosság csupán 3,5 %-a "együtt lép" ! Az Alkalmazott Erőszakmentes Eljárás és Stratégiák Központja szerint a békés tüntetés változást kényszerít ki akkor is, ha a hatóságok túlnyomó erőszakot alkalmaznak. 

Eközben a Military Times is elismeri, hogy az amerikai katonák 75%-a ellenzi az újabb háborút, ezúttal Szíria esetében. A sorozók is panaszkodtak a szenátus hadügyi bizottságának, hogy nehéz lesz újoncokat találni idén, mivel a "hatósági emberek" többsége a besorozás ellen ad tanácsot. Obama is beismeri, hogy járványszerű az öngyilkosság a hadseregben. Minden egyes nap 22 amerikai katona vagy veterán öli meg magát és a szakértők arra figyelmeztették a CNN-t, hogy még nagyobb öngyilkossági hullám lesz. A katonák háromnegyede azt mondja, azért lépett be a hadseregbe, mert főiskolai oktatást ígértek nekik. A veteránok is arra figyelmeztetnek, hogy sok mást is hazudhatnak a besorozók, hogy "friss húst" szerezzenek.
"Nem mondják el a srácoknak, hogy mire 2-3 bevetésen részt vesznek Irakban, már nem lesznek olyan formában, hogy iskolába mehessenek."


Videó-játékokat használnak a sorozáshoz, csak éppen azt nem mondják el a sorozók, amiről hallgat a társadalmunk: a ok ezer, amputált végtagú, megégett, nagyon erős érzelmi traumától szenvedő katona.

A Der Spiegel szerint még az amerikai hadseregben sem kedvelik a drón-kezelőket. Gyáva gombnyomóknak nevezik őket. A drón hadviselés annyira népszerűtlen, hogy a hadseregnek visszavonult embereket kell behívnia a joystick kezelésére. 

Közvetlenül azután, hogy Brandon Bryant megnyomta a tűz-gombot új-mexikói fülkéjében, észrevette, hogy egy afgán kislány fordul be a sarkon. Túl késő volt már. A főnökei azt mondták, vegye úgy, egy kutya sétált két lábon...
Miután ugyanígy több tucat embert megölt, Bryant kezdett összeomlani a munkától, vért köpött, szó szerint megbetegedett attól, hogy még több ártatlan gyereket kell a kényelmes székből drónnal megölnie a világ másik felén. 

Még a hadsereg saját kutatásai is azt jelzik, hogy a pszichopaták kivételével az emberek idegenkednek más emberek megölésétől. A képzés egy része mindig is azt célozza, hogy a tudatosságot elnyomja, de a  tudatosság akkor is ott marad. Ezután jön a küzdelem: meg kell tanulniuk együtt élni önmagukkal, továbbmenni azután, hogy tudják részt vettek mocskos dolgokban, amikben nem kellett volna. 

Miért nem tudnak az emberek ezekről a szörnyű tényekről is ?
- "A nagyvállalatok tulajdonában lévő óriási propagandagépezet az oka, ami sokszor hadiipari gyártók kezében is van. A legtöbb ember még azt sem fogja fel, hogy az adójuk több, mint fele (68%-a) a hadseregbe megy ! Szinte senki sem azért lép be, mert háborúzni akar, hanem egyszerűen pénzre van szükségük a főiskolához."

Nem tudjuk mekkora lesz ez a Cselekvési Hullám - esetleg "amerikai tavasz" - a közösségek csendben tartják tevékenységeiket a D-napig, hogy elkerülhető legyen a szokásos rendőri leverés. Sok elképzelés van, de már az amerikaiak 85%-a is azt mondja, a kormány rendszere előbb-utóbb összeomlik. 

Az emberek a rendszer igazi változását akarják. Mi keressük az igazságot. A tények alapján.... 


2014. április 4., péntek

Nagyvállalatok, nagy bankok és nagy bürokraták irányítják az Uniót - Nigel Farage



Az a nemzet, amely megadja magát az Uniónak, saját függetlenségéről és szuverenitásáról mond le. Az Uniót nagyvállalatok, nagy bankok és nagy bürokraták irányítják. A nemzeti demokrácia és az Unió bürokráciája között fog folyni a harc. A nemzetek szuverén államok Európáját akarják, ahol egymással kereskedhetnek és együttműködhetnek.