2013. március 27., szerda

Izland elnöke: "Hagyni kell a bankokat csődbe menni !"


2008-ban Izland csődbe ment. Az ország pénzneme elértéktelenedett. Mindez a lakosság lázadásához, és forradalomhoz vezetett. A kormánynak távoznia kellett, az alkotmányt módosították. Az izlandi forradalom tabu a "mainstream" médiában. Valakiknek nem tetszik. Valakik el akarják velünk hitetni, hogy nem létezik más út, csak amit ők kínálnak nekünk.
De a hírek nem tények, hanem közlemények.
A média nem érzékszerv és a valóság valami egészen más. (Julius Andan)

Mivel a híreket gondosan válogatják, precíz kritériumok alapján szűrik, így a médián nevelkedő tömegek világszemléletében mérhetetlen információhiány és egyben tudásbeli deficit található. 

Olafur Ragnar Grimsson izlandi elnök az idei davosi Világgazdasági Fórum után több riportot is adott és az abban elhangzottak sok ember számára jelentettek újat. Az alternatív médiában már keringtek történetek, mi is ment végbe Izlandon a 2008-as válság után, azonban ezek egy része túlzásokba esett és ezzel hiteltelenítette a valós helyzetről tudósító leírásokat is. Azonban az izlandi elnök szájából elhangzó mondatokat már kevesen merik megcáfolni.

Mind a három riportot feltétlenül nézzétek meg és megértitek, miről is szól ez az egész ! Tanulságos lehet sokaknak, akik támadják azokat, akik eltérnek attól a megszokott ortodox gazdaságpolitikától, mely mindig a bankokat, konszerneket védi az állampolgárral szemben és egyetlen célja a profit maximalizálása.  (SBG Buddha)

Részlet a videóból: 

- Elnök úr! Miért is lettek Önök a remény utolsó fénysugara?
Mitől van az, hogy Izland túlélő, míg Európa megbukott? Mi az, amit Önök másként csinálnak?



- Azt hiszem, nagyon sokakat meglepett, hogy négy évvel a mi pénzügyi rendszerünk volt az, amely kudarcot vallott, most pedig újra talpra állunk, gazdaságunk erősödik, és nagyon alacsony a munkanélküliség.

Ennek az a fő oka, hogy elég bölcsek voltunk, és rájöttünk, ez egy alapvető társadalmi és politikai válság is volt, de mégsem követtük a nyugati világ utolsó 30 évében uralkodó hagyományos vaskalaposságot.

Bevezettük a deviza-ellenőrzést, hagytuk csődbe menni a bankokat, segítséget nyújtottunk a szegényeknek, nem vezettünk be megszorító intézkedéseket az Európában most tapasztalt mértékben. Négy évvel később ennek az lett az eredménye, hogy Izland a pénzügyi válságtól szenvedő többi európai országtól teljesen eltérő módon fejlődést és haladást élvezhet.

- Az a politika, hogy hagyták a bankokat tönkremenni, működött volna Európa többi részében is?

- Azt hiszem, igen. Sokszor kérdeztem meg embereket, hogy miért tekintik a bankokat a modern gazdaság szent egyházának. Miért nem hagyják a magánbankokat ugyanúgy tönkremenni, ahogyan a légitársaságokat és a távközlési cégeket, ha azokat felelőtlen módon irányították?

Ez az elképzelés, hogy a bankokat kisegítik, egyet jelent azzal, hogy a bankok aratják le a siker gyümölcseit, az átlagpolgárok pedig tönkremennek az adók és a megszorítások miatt, ez pedig a felvilágosult demokráciákban az emberek nem fogadják el hosszútávon....


Egy másik fontos riport pedig csodák-csodájára
a főáramú Fox Business News-on ment le:

"... a világ aligha fagyott be és ért véget Izland számára. Miután a kormány hagyta becsődölni legnagyobb bankjait, jelentős problémáik keletkeztek: 10%-os munkanélküliség, a piacuk 90%-ot veszített értékéből, de ma már teljesen más a történet...."

- Annak ellenére, hogy más az izlandi szint, alapvetően azt gondolom minden modern állam, legyen az nagy vagy kicsi hasonló kihívásokkal néz szembe és ezekre alkalmazhat hasonló megoldásokat. 

A mi esetünkben úgy döntöttünk, hagyjuk becsődölni a bankokat – mindegyik privát bank volt – és ahogy azt párszor mondtam, sosem értettem meg, hogy miért váltak a bankok valahogyan a modern gazdaságunk szent templomaivá. Míg az normális, hogy más vállalatokat hagyunk csődbe menni és elbukni addig, ha egy bank kerül bajba, hirtelen mindenki rohanvást jön és mondja, hogy nem-nem, ez nem történhet meg.
Néhányan azt mondják, nem volt pénzünk, hogy tovább működtessük a bankokat. Bizonyos mértékig ez igaz is. Ám ez része volt egy átfogó politikának is, amely során sok más kérdésben is szembementünk az Egyesült Államokban és Európában uralkodó ortodox pénzügyi nézőponttal.
És most, bő négy évvel később Izland figyelemreméltó módon fejlődik: 3%-os a gazdasági növekedésünk, 5%-os a munkanélküliség, az állam pénzügyei ésszerű állapotban vannak, tehát azzal, hogy szembementünk az Egyesült Államokban és Európában uralkodó, elfogadott, ortodox nézetekkel valójában sikerült egészen figyelemreméltó módon talpra állnunk.

- Tehát nem tekintettek úgy a bankokra, mint “porcelánbabákra”, akiket védelmezni, ölelni és megmenteni kell?

- Nem, egyáltalán nem, ezek magáncégek. Ezek alapvetően úgy működnek, mint a privát vállalatok. A bankárokat és a részvényeseket jutalmazzák meg. Szóval, amikor elbuknak, miért kellene a hétköznapi embereknek – adófizetők, tanárok, ápolók, dolgozók- megfizetni az árát és cipelni a terhet?

- Ön tett még más, kissé szokatlan dolgot is rögtön az első év környékén. Nem folyamodott megszorításokhoz. A szociális kiadásokat megemelte számos programban. Majd végül is bevezetett, ha jól értettem száz különböző adót. Ez hogyhogy nem lassította le a növekedést, amit végre sikerült elérniük?

- Nos, amikor egy államot egy mély pénzügyi krízisen vezetünk végig – noha azóta ismét jól működünk- nem felejthetjük el azon óriási viszontagságok keletkezését, amelyekben átlagos izlandi családok sokasága veszítette el házait, többen pedig minden megtakarításukat.
Szóval, amikor kivezetsz egy nemzetet egy ilyen mély krízisből, mint ez az “ismét a felépülés útján vagyunk” jellegű, akkor képessé kell tenned őket arra, hogy az igazságosságot lássák meg benne végül. Képessé kell tenni őket arra, hogy észrevegyék, mindenki felelős a következményekért. Mindenki fizet a rendszer fennmaradásáért.

- Meglepi Önt, hogy az amerikaiak 48%-a nem fizet? Legalábbis az adók jelentős részét.

- Nos, igen, bizonyos mértékig meglep. Mert úgy hiszem, meg kell értenünk azt, ha a demokráciának egy mély pénzügyi krízissel kell szembenéznie, akkor muszáj a politikai fejlődést olyan irányba kényszeríteni, hogy az emberek hajlandóvá váljanak arra, hogy viseljék a terheket és áldozatokat hozzanak. Erre képesek, ha ebben demokratikus igazságosságot látnak.
Tehát nem pusztán annyit tettünk, hogy szembementünk a hagyományos költségvetési és adóügyi politikával és a jóléti államberendezkedéssel. Emellett valuta kontrollt is bevezettünk, leértékeltük a valutánkat.

- David Cameron, az Egyesült Királyság vezetője legfrissebb, jelentős beszédében lényegében azt mondta ha a sorok között olvasunk szeretné elhatárolni magát az eurozónától.
Ön felfüggesztette az euroövezetbeli tagságukról szóló tárgyalásokat, noha országuk egyik szociáldemokrata minisztere azt mondja, az “eurozóna tagjává kell válnunk, lendületet adna a gazdaságunknak.” Lesznek-e valaha az eurozóna tagjai, mindaddig, míg Ön az elnök?

- Nem gondolom, hogy ez az én elnökségemhez kapcsolódik, de az teljesen világos, hogy míg egy évvel azután, hogy a bankjaink összeomlottak az eurozóna egészen kecsegtetőnek tűnt, addig mára már teljesen más a helyzet.


Készült még egy nagyon fontos interjú, immáron idehaza Izland budapesti főkonzuljával
- partnerünk az emberiség.hu portálnak köszönhetően.
2013. februárjának végén ismét felkeresték, hogy megkérdezzék őt bankokról, alkotmányról, IMF-ről, geotermikus hőenergiáról. Első kézből Izlandról – beszélgetés a főkonzullal, Utassy Ferenccel:



Forrás:
Emberiseg.hu
Komlomedia

Kapcsolódó cikkek:
Miért mindig IZLAND ? Miért nincs a hírekben ? Hát ezért...

5 megjegyzés:

  1. Engem most az döbbentett meg, ami az Enigmákban volt, /feltéve ha igaz/ avagy a Magyar Nemzeti Bank csak úgy bocsáthat ki pénzt, hogy kölcsönt vesz fel valamelyik kereskedelmi banktól, és ezt adja ki. A durva az, hogy ez valamelyik Európai Uniós szabályzatban benne is van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez így, ilyen formában hülyeség. Olvass utána a kétszintű bankrendszernek. Éppen fordítva van: a kereskedelmi bankok kapnak pénzt hitelre a jegybanktól. A baj azzal van, hogy a pénzkibocsátás joga nem a jegybank kezében van, hanem Brüsszelből diktálnak.

      Törlés
    2. Valójában az államnak kellene a pénzkiadás feletti jogot gyakorolnia, hiszen ő (mármint az állam) kezeskedik a pénz fedezetéért. Ehhez képest, ha az államnak pénz kell, kölcsönt vesz fel a jegybanktól, s máris indul az infláció.

      Törlés
  2. Itt is el kellett volna kergetni a Bankokat meg a Kormányt már régen.
    Úgysincs a hasznunkra egyik se, csak a nép vérért szívják.
    Én meg tipikusan azaz ember vagyok, ha valami nincs a hasznomra az pusztuljon.
    Mert a Kormány hasznunkra van? Igen! Nekünk nagyon jó, hogy a Kormány által kitalált hülyeségeket saját zsebből kell fizetni, mert a politikusok nem akarják. Ők elbasznak mindent, mi meg éljünk megszorítások között. El kell kergetni a Kormányt, elvégre demokrácia van. A nép dönt nem? Ha nem tetszik egy Kormány akkor eltakarítjuk, ennyi. Vagy olyan döntéseket hoznak ami a nép érdekeit szolgálja, vagy csá és a nép érdekeit nem szolgálja az, hogy a politikusoknak 50 villájuk van meg több milliójuk, miközben a népnek semmije és a politikusok a törvény felett állnak. Úgyhogy simán el lehetne ezeket is innen küldeni.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...