2012. július 26., csütörtök

Ha ezekről a gazdasági alapfolyamatokról nem tudsz, hátrányban vagy...és nem értesz semmit

Idézet a VUK-ból:
- Karak akkor én buta vagyok?
- Nem vagy buta kicsi Vuk, csak még keveset tudsz.

Deviza nyilvántartású hitelben megkárosodott adósoknak valamint felvilágosodni szándékozó KEZDŐ KÜZDŐKNEK

* Hogyan keletkezik a Pénz ? Mi a jegybanki alapkamat... 

* LIBOR
 - botrány Nagy-Britanniában... Mi ez egyáltalán....?

* A devizahitel folyósításáról az igazságok és hogyan fedezték SWAP - ügyletekkel ezeket ?


 * Tudtak-e a bankok arról, hogy emelkedni fog a CHF?


* Milyen megoldások vannak a devizahitel-CSALÁS ellen ?

* Megoldást kereső csoportok listája és elérhetősége...
...... és még rengeteg minden....


“NE SIRÁNKOZZ, HOGY MILYEN ......ORSZÁGBAN ÉLSZ!
CSELEKEDJ TE IS A HAZÁDÉRT, HÁZADÉRT!”

..... Folytatás és a teljes anyag elérhető itt....


Köszönet Papp Péter barátunknak az anyag összeállításáért ! :)

35 megjegyzés:

  1. FONTOS! Add tovább!

    http://www.youtube.com/watch?v=5EhJoaSvdBA&feature=youtu.be

    VálaszTörlés
  2. A cikk írójának válaszát epekedve várom, mert ezt így csak demagóg hangulatkeltésnek tudom értékelni, bár azt meg kell hagyni, hogy néhány dolog korrektül van leírva. Az tény, hogy ezek a dolgok nagyon bonyolultak, annak idején én is megszenvedtem a megértésükkel. Nagyon szívesen megvitatom ezeket a kérdéseket, ha valaki érdeklődik, ellenben aki fröcsögni akar, az nélkülem tegye. Lehet utálni a Napot, amiért minden nap felkel, és lehet magyarázni, hogy pedig nem kel fel, sajnos holnap is fel fog. Ugyanígy 2+2 az 4 lesz sajnos akkor is, ha ez a kedves ügyfélnek fáj.

    Nos, lássuk:
    Pénz keletkezése: Most komolyan nem tudunk szabadulni ettől a baromságtól, hogy hitelfelvételkor a bank egyszerűen beírja a számlára az összeget?

    Infláció: Így van, azzal kiegészítve, hogy a pénzmennyiség relatív (a megtermelt javakhoz viszonyított) növekedése okoz inflációt.

    BUBOR, stb: Egész konkrétan a bankközi kamatok azt takarják, hogy a bankok mekkora kamattal hiteleznek egymásnak egy adott napon. Ez egy átlagolt érték, stb, de viszonyítási alapnak jó.

    Tartalék ráta: Nem, nem az új pénzre adunk fedezetet, hanem a betétek valahány százaléka van a bankban. Tehát 100 pénzből 2 megy tartalékba, és 98-at lehet kihitelezni. A bankárok nyilván nem szeretnék, ha a betétesek megrohamoznák a bankokat. Ti szeretnétek, ha jönne a villany, gáz, telefon, internetszolgáltató, hogy bocs, hó végén kéne fizetni, de én most akarom, azonnal a pénzt?

    Deviza: Egész konkrétan más ország fizetőeszköze számlapénzként. A készpénz pedig a valuta.

    MNB, EKB, FED: Még mindig nem tudom, miért lennének ezek magántulajdonban, de nyitott vagyok a megvilágosodásra. Néptől és nemzettől függetlenek, ami pont azért van, hogy mindenféle hülye kormány ne tudja agyatlanul szórni a pénzt.

    Forint hitel: a kereskedelmi bankok még mindig nem teremtenek pénzt. A forint kamatot azért tartották magasan, hogy megfékezzék az inflációt, illetve, hogy megőrizze az erejét a forint.

    Deviza hitel: így van.

    Deviza alapú hitel: Annyi eltérés van a deviza hitel és a deviza alapú hitel között, hogy nem te váltod át a devizát forintra és vissza, hanem a bank. Olyan nagy különbség ez?
    Forinttal pedig NEM rendelkezik korlátlanul a bank. Ekkora hülyeséget… pedig jó lenne, minden nap vennénk egy Ferrarit, és poénból összetörnénk, úgyis van rá pénz. És mi ez, hogy ugyanazzal a köteg CHF-fel? Meg kreatív könyveléssel? Nevetséges.

    VálaszTörlés
  3. És mi az, hogy nincs bizonyíték arra, hogy valóban megtörténtek a CHF tranzakciók? Ki kéne ezeket plakátolni, vagy mi? Természetesen, ha egy ügyfélnek épp devizát adtak el, egy másiktól ugyanannyit megvettek, akkor az nem megy ki a piacra, és a bank megkeresi rajta a teljes vételi-eladási ár különbséget. Ilyenkor ugyanúgy a piaci árat kell alkalmazni, mert az egyik ügyfél vett, a másik eladott. Ha az egyiknek kedvezőbb árat adnak, akkor a másik embernél veszteség képződik. Figyelem! Az egyik ügyfélnél képződne veszteség!
    Na és itt szakadt el a cérnám… a kedves író HOL, MIKOR, HOGYAN mutatta be, hogy a bankok képesek forintot előállítani????? Csak ezt MONDJA. Csesszétek meg, mindent elhisztek, amit kényelmes elhinni? Azt AKARJÁTOK hinni, hogy minden bank szemét, gonosz, aljas. Holnap piros hó fog esni! Azt pláne nem tudom, ki hivatkozott kaján vigyorral az árfolyamemelkedésre, ugyanis a bankoknak KOMOLY veszteséget okoz az, ha az ügyfelei nem tudnak fizetni.
    Tudtak-e a bankok arról, hogy a CHF emelkedni fog?
    A válaszom: NEM! Meg kell jegyeznem, hogy gratulálok a cikk írójának, mivel eljutott a közgáz könyvben a vásárlóerő paritásig. Javaslom, lapozzon tovább a kamatparitáshoz is, mert aszerint meg a forintnak kellett volna erősödnie. Egyébként a bankok nem devizaspekulációból élnek. Legalábbis a kereskedelmi bankok nem, nekik mindegy, merre megy az árfolyam.
    Valóban sokan vártak válságot, és az is igaz, hogy a CHF „menekülő deviza”, de a túlnyomó többség NEM várt válságot. Másrészt pedig mindig van, aki válságot vár. Ugyanígy a válságok során is mindig vannak, akik fellendülést várnak. Utólag könnyű okosnak lenni. A lényeg ott van, hogy még ha lesz is válság, és emelkedik a CHF, akkor az várhatóan nem lesz tartós. Egy lakáshitel évtizedes dolog, addig meg elég sokszor megy föl és le az árfolyam. Azt se feledjük, hogy jó ideig a forint erősödött a CHF-fel szemben. Könnyen elképzelhető, hogy a mostani nagy CHF emelkedés is átmenetinek bizonyul majd hosszú távon.
    CDS: Így van, ez kvázi egy biztosítás. Ha az országkockázat magas, akkor a külföldi bankok csak drágábban adnak forrást a magyar bankoknak, így a CHF források is drágábbak. A bankoknak finanszírozniuk kell a kihelyezett hiteleiket, tehát kell, hogy legyen CHF forrásuk, amiknek az ára sajnos emelkedik az országkockázattal. Sajnos mindig meg kell lennie annak a pénznek, amit a bank kihelyezett, nem jöhet a semmiből. Tudom, ez csalódás sokaknak, és úgyse hiszik el nekem.
    Carry trade: Igen, alacsony kamattal felvett deviza befektetve egy magasabb hozamú devizába. Egy devizahiteles gyakorlatilag ezt csinálta, carry trade ügyletet kötött. Még mindig nem tudom, hol dőlt meg, hogy a bankok szereztek CHF forrást, de bizonyára a cikkíró megosztja velem.
    Nem tudom, az író mit akart a bekarikázott résszel, mivel az a szöveg pont azt mondja, amit én is, hogy a bankok nem rendelkeztek CHF forrással, ezért az átváltott forintból keletkezett devizakitettséget lefedezték swappal.
    Swap: Igen, a leírás jól fedi a névérték cseréjét, de a két deviza közti kamatkülönbséggel folyamatosan elszámolnak a felek. Bár ez most technikai apróság csak. A swap nyeresége, vesztesége valóban így képződik, pontosan ezért emelkedtek a törlesztőrészletek. És fontos, hogy a bank nem azért swapol, mert valaminek az erősödésére, gyengülésére számít, hanem azért, hogy NE legyen devizakitettsége. Ugyanis a bank nem devizaspekuláns.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mostanában nem jársz erre, vagy csak még te is ismerkedsz az ügylettel, és nem ismered a pontos választ...?

      Most nincs kedvem bemásolni a jól ismert MNB (Mák-Páles) tanulmányból az egész képletet, de a lényeg ugyanaz, mint amit fentebb megfogalmaztak. A bank rögzített árfolyamon vesz valutát, amelyet t1 időpontban visszacserélnek, és nincs árfolyamveszteség, max a következő t0-nál egy kis likviditáshiány forintban. Ennek is megvan a maga előnye mindkét fél számára. Korábban magas volt a HUF kamat, alacsony a kockázat, és rengeteg pénz áramlott be. Ilyen körülmények között általában középtávon erősödik a magasabb kamatú fizetőeszköz, ami meg is történt 2008 nyarán. Most is viszonylag elég nagy ingadozások vannak a forint piacán, max annyit lehet észrevenni, hogy nyáron kitör az uborkaszezon, ősszel pedig elkezd esni mindig az árfolyam. De összességében most is elég nagy az ugra-bugra, és amondó vagyok, hogy még mindig megéri rögzített árfolyamon megkötni egy ilyen swap ügyletet.

      Lehetségesnek tartom, hogy a swap éppen arra jó, hogy alulról megtámassza az ügyletet (forinterősödés kivédése), de viszont így kaszálhatnak forintgyengülés esetén. Az árfolyamot nem csak a kormány tudja kilengetni, hanem az állampapírpiac is, ami kéz a kézben jár a swap-ügyletekkel. Bár ez csak konteó.

      Ha a bank oldaláról közelítem meg az egészet, és azt veszem alapul, hogy a bank nem spekulál, mindent elkönyvel szépen rendesen, akkor jó nagy veszteségeket kell elszenvedniük. Végtörlesztés, árfolyamrögzítés, különadó, 20-25%-a a hiteleknek pedig épp bedőlni készül, vagy már be is dőlt. Persze, a CDS-t nem költik biztosításra, hanem a veszteségeket fedezik belőle/nyereséget növelik.

      Akárhogy is nézem a bankoknak veszteségesnek kell lenniük, és idővel egyre többet fognak bukni. Ha megemeli a kamatokat, akkor ez az arány csak nő.

      2010-ben jöttek a hírek, hogy egy az egyben fogják váltani az eurót a svájci frankkal, végül is csak 1,2 lett, mert az SNB beavatkozott. Ha a bank nem spekulál, és ő csak leszedi a marzsot, akkor az lenne az érdeke, hogy minél kedvezőbb feltételeket teremtsen az ügyfelei számára. Magyarul minél kevesebben dőljenek be, és ne legyen magas az ügyfélkockázat. Miért nem váltották át akkor a fordulóknál a frankot euróra? Miért nem ajánlották fel az ügyfeleknek, hogy akkor mostantól euró-alapon megy tovább a történet, hogyha igényt tartanak rá? A banknak nem került volna semmibe...

      Sem a végtörlesztés, sem az árfolyamrögzítés nem oldja meg a helyzetet. Az az érzésem, hogy sem a bankok, sem az állam nem érdekelt a megoldásban, vagy egyszerűen csak nem képesek rá. a legjobb lépés az lenne, ha bevezetnének egy normális csődtörvényt, vagy az elsétálási jogot, és akkor a bankok vért izzadnának, hogy kitaláljanak valami használhatót. Ez még a jobbik eset, hiszen a bankszektor sem omlana össze , és a hitelesek se szakadnának meg.

      Ellenkező esetben marad minden a régiben, idővel vagy felgyújtják/bojkottálják a bankokat, vagy ledarálják devizahiteles-réteget. Ha pedig túl sokan mennek csődbe, államosítják a bankokat.

      Törlés
  4. Értékállósági kikötés: Miért ne lenne szükséges egy ilyen kikötés? Várom a választ.
    Kifizethetetlenségi elmélet: 50 éve átlagosan 8%-al emelkedett a CHF? Mivel szemben? Merthogy a forint lebegési sávját 2008-ban szűntették csak meg.
    Állami mentőprogramok:
    Árfolyamgát: Nevetséges ötlet volt, nem is írok róla.
    Végtörlesztés: Az hogy jön ki, hogy 230-as piaci árú frank helyett 180-as frank veszteséget okoz az adósnak? Bankmentő csomagnak meg nehéz nevezni azt, ami ha jól emlékszem több mint 300 milliárdos veszteséget okozott a bankszektornak, több bank sorra zárta be a fiókjait, rúgta ki az alkalmazottait.
    Árfolyamgát 2: Ez már egy jobb megoldás.
    Bankfiókok: Valóban nem értenek hozzá igazán, de nem is ez a dolguk. Az ügyfél nem lett átverve, viszont nem tudta, mit ír alá, nem volt tisztában a kockázatokkal. Persze nagy részük akkor se értette volna, ha elmagyarázzák neki rendesen, csak azt látták, hogy alacsony a törlesztő. Sajnos, ez van.
    Jogi út: Nagyon jól hangzanak ezek a dolgok, meg hogy a kormány is megtehesse, stb. Sajnos nem lenne igazságos se a hitel mérséklése, se a kártérítés. Persze az ügyfél örülne, mert pénzt kap, de ha a jogot ilyen szinten tiporják sárba, akkor holnap lehet, hogy a kedves ügyfél kárára fog ez történni. Ha kell, a bankok fizetni fognak, de akkor ne sírjon majd senki, ha nincs hitel, mert nincs, aki adjon. Max az ukrán a szomszédból… annak lehet majd magyarázni, hogy nem fedezte a CHF kitettséget.
    A mit tehetünk még rész egész jó. Vicces persze bojkottálni a bankokat, pláne, amikor sorra dőlnek be a kis cégek, mert nem kapnak hitelt :) Ha szerettek munkanélküliek lenni, akkor hajrá. A bankok államosítása nem feltétlenül rossz dolog, bár eddig kevés a jó példa állami cégre. A kereskedelmi bankok pedig még mindig nem tudnak pénzt kibocsátani. Tényleg nem. Azt csak a központi bankok tudnak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves bankar!

      Ez mind szép és jó amit leírsz, de pont ez a gondom a közgazdaságtannal. Nem lát tovább annál, hogy pénz. Mivel egy véges nyersanyagokkal és erőforrásokkal rendelkező bolygón élünk, mi lesz akkor ha már az összes nyersanyagot és erőforrást átkonvertáltuk pénzzé. Utána mit csinálunk a sok pénzünkkel?

      Üdv,
      hunzol

      Törlés
    2. Kedves bankar!
      A hozzászólásodból úgy tűnik hogy véded a bankokat mert úgy tűnik hogy azt hiszed bank vs emberiség a probléma gyökere. De nem.
      Ahogy leírod az elején, hogy 2+2 az 4 stb, ennyire biztos vagy az igazadban és amiket leírtál és amit egy témának utána néző is láthat az így van. Ez egy jól megszervezett rendszer ami manipulálva van és véleményem szerint még olyan emberek sem láthatják át akiknek az intelligenciája jóval az átlag felett van. Mert nincs mit átlátni! Ez a lényege. Legalábbis ha racionális szemmel nézed. Ha olyan amatőrök lennének hogy le lehetne leplezni a folyamatot egy-két cikkel akkor nem is működne a rendszer. Nem a dolgozókkal van a baj és nem konkrétan a "bankkal". Kívánom hogy láss a függöny mögé de ez előbb vagy utóbb bekövetkezik mert lelkiismeretes hozzászólásaid vannak.
      Hogy a bankok mögött álló érdekek miként hatnak a világban zajló folyamatokra - - nem csak bankokon keresztül - az szerintem már nem titok

      Törlés
  5. Ha az mszpt sikeresen elkültük melegebb levegőkre, akkor most a fideszt is elfogjuk tudni
    sajna nagyon rossz idők elé nézünk, talán. rosszabb mint az mszp időszaka. Sajnos voltunk
    olyan barmok, hogy megadtuk nekik a 2-3madot. nem kellett volna.
    én nekem, eme bekövetkező események miatt, biztos nem lesz munkám, de másnak se.
    én bosszúból a jobbikkal "mért ne lenne ő se különc." szivatnám meg a fütyiszt.
    üzenem az oldal üzemeltetőinek, hogy jó lenne, nem csak a tömény politikával
    foglalkozni, hanem egy kicsit mással is.
    Sziasztok

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt melyik oldal üzemeltetőinek üzened, hogy jó lenne nem csak tömény politikával foglalkozni ? Mert nálunk politika, sem pártok, sem oldalak nem szerepelnek.
      A világ eseményei és összefüggései igen..., de azért remélem nem arra gondolsz, hogy talán azzal sem kellene....

      Törlés
  6. Az én meglátásom szerint: magasabb kamatú forintból csak akkor éri meg alacsonyabb kamatú frankot kihitelezni, ha swapolunk. Tehát, ha a betéteseknek adott kamat magasabb, mint a CHF-hitel THM-je, akkor egyszerűen nem éri meg. Ezért nem hiszem, hogy megérte volna az egyik pillanatról a másikra váltogatni, és újra meg újra kihitelezni a frankot.

    A második dolog a spread/swappont, tehát a swap-csereügyletért járó kamatkülönbözet, amelyet a magasabb kamatú fél kap meg. Egy okkal több, hogy swapoljanak a magyar bankok.

    Szerintem így a bankok nem érhettek el akkora nyereséget, mintha forintba helyezték volna ki az egészet, de így biztosítva volt a külföldi felek részére egy kockázatmentes extra profit. És magas HUF kamatokkal a tizedét se tudták volna kihitelezni.

    Bankár, légyszi segíts ki, ha tudnál. A swap ügyletek alkalmasak az árfolyamkockázat elkerülésére, és előre rögzített árfolyamon zajlik a csere egy határidős időpontban. (Ahogy ez fentebb is le van írva.) Tehát ha erről az oldalról közelítjük meg a teljes hitelezési ügyletet, akkor a banknak itt nem keletkezik árfolyamvesztesége. Ha gyengül a forint, akkor likviditáshiány léphet fel, de árfolyamveszteség itt nem. Akkor mégis hol?

    Ha a bankok állításai megfelelnek a valóságnak, és minden pozíciót lezárnak, nem spekulálnak, akkor hatalmasat kellene bukniuk. Hiszen egy rakás hiteles bedől, ott van a végtörlesztés, meg a többi hasonló dolog. Lehet, hogy kreatívan elkönyveltek volna egy-két csontvázat?

    Miért nem váltottak át a rollover-nél már korábban euróra? Egyértelmű volt, hogy a svájci frank erősödni fog az euróhoz képest, a kamat szinte ugyanaz mindkét esetben, és valószínűleg tartom, hogy euróhoz sokkal egyszerűbb hozzájutni a piacon (esetleg nem kell CDS). Ez a banknak nem került volna semmibe.

    Akárhogy is közelítek a dolgokhoz, valami mindig nem stimmel.

    VálaszTörlés
  7. Bankár...ha tanultál pénzügyet (és úgy látom, hogy elég magas szinten benne vagy és remélem nem csak egy "szaros" pénzügyi tanácsadóként) akkor tudod, hogy ez a bizonyos "gazdasági világválság" megismétlődik időről időre és ezt a legutóbbit a bankok IS(legfőképpen ők) generálták...ugyan ha én, mint magán személy olvasok arról, hogy egy csomó pénzt visznek be Svájc gazdaságába, akkor a bankok nem voltak azzal tisztában, hogy az ország gazdasága erősödik és a frank emelkedni fog, olyan mértékben, hogy azt elképzelni is nehéz...ne nevettesd ki magad...FED MNB ha nem a nép vagy egy nemzet kezébe van akkor csak magán tulajdonról beszélünk nem?

    sok mindennel egyet értek, mert én is dolgoztam ilyen területen, de azért ezt a FED-es dolgot gondold át jobban és olvass utána..nem tudom MNB hogyan is működik de a FED-nél érdekes a sztori ;) <-- attól, mert neked ezt azt mondják és tanítják attól az nem feltétlenül úgy van...tudod nagyon jól, hogy a pénzügyi életben vannak olyan átláthatatlan és komoly számítások melyek meghatározzák a pénzpiac azon szegmensét ami a hitelekre vonatkozik...legyél szkeptikus ilyen téren és próbáld bebizonyítani az ellenkezőjét..ha sikerül akkor átvertek ha nem tudod akkor igaz volt...így fejlődött a világ gondolj bele..megkérdőjeleztük azokat amiket mondtak nekünk és azóta itt tart ez az amúgy csodálatos világ, ahol...(heliocentrikus - geocentrikus csak 1 példa!)

    Állítólag maga a dinasztiaalapító Mayer Amschel Rothschild mondta, hogy "Add nekem egy ország pénzügyi rendszerének ellenőrzését, és nem érdekel, hogy ki hozza a törvényeit!"

    VálaszTörlés
  8. "Egyesek azt hiszik, hogy mi (a Rockefeller család - D. J.) egy olyan titkos szövetséghez tartozunk, amely az Egyesült Államok valódi érdekei ellen tevékenykedik, családommal együtt 'internacionalistának' minősítenek, aki összeesküszik világszerte másokkal, hogy létrehozzon egy integráltabb globális politikai és gazdasági világrendszert - egy egységes világot, ha úgy tetszik. Ha pedig ez a vád ellenem, akkor büszkén vállalom, hogy bűnös vagyok."

    VálaszTörlés
  9. atyavilág--- és biztos vagyok benne hogy mindenki tapsolt...

    VálaszTörlés
  10. Azért alakulunk, egyre hozzáértőbb kommentek jönnek. Ez jó :) Mindenkit csak bátorítani tudok ezeknek a dolgoknak az átgondolására, a tanulásra. Képzeljétek magatokat a bankok helyébe, ti mit tennétek, tettetek volna. Ez visz előbbre, nem a hőzöngés.
    Majsz: Nincs semmilyen „rögzített árfolyam”, ha a swapra gondolsz, akkor ott valóban ugyanazon az árfolyamon történik a névérték csere az ügylet indulásakor és lejáratakor is. Egy adott swapnál nincs árfolyamveszteség, se nyereség, de mikor újra kell kötni, akkor ezt már csak másik árfolyamon lehet. És újra kell, mert ezek rövid távú ügyletek. Szóval itt már keletkezhet árfolyamveszteség és nyereség, de a megváltozott árfolyam az ügyfélre is érvényes lesz, mivel lényegében az ügyfél CHF kitettségét hárítja tovább a bank saját magáról. Tehát amit a bank megnyer, azt az ügyfél nyeri meg, amit a bank veszít, azt az ügyfél veszti. A banknak így nem lesz devizakitettsége, mindig csak az ügyfélnek.
    Másrészt számos bank, sőt talán a legtöbb magyar bank hitel/betét mutatója bőven nagyobb (volt, de talán most is) mint 1. Tehát több hitelt adott, mint amennyi betétet szedett be forintban. Egyszerűen szólva a bankok felvettek CHF hitelt, és ezt a CHF-et továbbadták az ügyfeleknek. Szerintem ez volt igazán a megoldás, nem a swap, de a mi szemszögünkből a lényeg ugyanaz.
    A swapnál amúgy a kamatkülönbözetet az kapja, akinél a magasabb kamatozású instrumentum van. Tehát ha egy magyar bank elswapolja a forintot CHF-re, akkor ő ezért fizet. A kérdés persze az, hogy mennyit. Itt már lehet okosan a külföldi anyabankon keresztül intézni, stb. Persze ezek a dolgok nagyban megváltoztak a válság során, az anyabankok sem annyira barátiak, sőt.
    Az egész feltehetően azért kellet, mert a forintot nagyon nehéz volt kihelyezni, és nem is volt annyira nyereséges.
    Az, hogy az árfolyamot mi tudja kilengetni, elég sokrétű dolog, tény, hogy nem csak a kormány, nagyon sok minden más is, köztük valóban, az állampapírpiac is. Nem tudom, hogy az állampapírok és a swap ügyletek kéz a kézben járása alatt pontosan mire gondolsz, de nem hinném, hogy konteó, az egyik egy befektetés, a másik egy finanszírozási forma, és egy külföldi banknak nyilván forint kell, hogy tudjon venni állampapírt, amit swappal is megoldhat.

    A bankok valóban óriási veszteségeket könyveltek el, több száz milliárd forintot tavaly! Számos bank sok fiókját bezárta, sok alkalmazottját elküldte, és a többi is csak örül, hogy túlélte. Nyugodtan rákereshetsz, találsz róla infót bőven.
    A banknak valóban az az érdeke, hogy az ügyfelei ne dőljenek be, hiszen így lehet minél több pénzt leszedni róluk. A megoldásban érdekelt mindenki, de erre már nem képesek. A devizahiteles réteg már le van darálva, a bankok államosítására pedig kedves vezetőnk már utalgatott (legyen 50%-os magyar tulajdonban a bankszektor)
    A hitelek átváltása euróra jó ötlet lett volna, de utólag könnyű okosnak lenni. A bankokat meg nem igazán foglalkoztatja az árfolyam, mert nekik nincs kitettségük, és a hitelek átváltása abszolút spekulatív dolog lett volna. Ha bejön, jajdejó, de ha nem, akkor ugyanott vagyunk, hogy fel akarják őket gyújtani. Meg merem kockáztatni, hogy akik kitalálták a devizahiteleket, azok abból indultak ki, hogy a forint vagy stabil vagy erősödő lesz a frankkal szemben, mivel feltörekvő gazdaság vagyunk.
    Ami nem stimmel az az, hogy a bankok olyan kockázatot vállaltak be, vagyis vállaltattak be az ügyféllel, amit nem kellett volna. Nagy volt a nyomás a profit növelésére. És a profit, a biztonság, a likviditás hármasból egy tényezőt csak a többi rovására lehet növelni.

    hunzol: Természetesen igazad van, de a közgazdaságtan a gazdasági folyamatokról szól. Hogy ezt ki hogy tölti meg tartalommal, az más kérdés.

    VálaszTörlés
  11. KILL uminati: A pénzügyi tanácsadóknak se a pénzügyekhez, se a tanácsadáshoz nincs közük :) És nem, nem vagyok az. Nem lenne gyomrom hozzá.
    Jól látod, a gazdasági válságok visszatérő jelenségek, a jelenlegit pedig teljes mértékben a bankok, egész konkrétan az amerikai bankok generálták. A frank várható alakulásával nem foglalkoznak a bankok, ennek több oka van, egy az, hogy az egy stabil valuta, másrészt Magyarország egy feltörekvő gazdaság, tehát tankönyvszerűen nézve a forintnak erősödnie kellene. Nézd, ez egy totálisan rossz hozzáállás, de azt is látni kell, hogy a bankok hatalmas szervezetek, és akik valóban értenek az elemzéshez, azoknak sem az a munkájuk, hogy azt figyeljék, milyen új hitelterméket találnak ki. Ha fel is hívják a kockázatokra a figyelmet, akkor is ez csak egy döntési faktor lesz a sok közül.
    A FED-ről mindig is úgy írtam a hozzászólásaimban, hogy végülis rá lehet fogni dolgokat, egye fene, de azért ezt mélyebben kéne megvizsgálni. Érdekes téma, nem vitatom, de bevallom, erre totál nincs időm. Hiteles forrásnak meg leginkább magamat tekintem, pláne ilyen trükkös kérdésekben :) És ha már kicsit erre kanyarodtál… amit az iskolákban tanítanak a gazdaság működéséről, az nagyészt hülyeség, lényegtelen, alkalmazhatatlan tudás. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez egy nagyon bonyolult dolog, és nyilván, aki tényleg ért hozzá, az ritkán fogja kevés pénzért tanítani. Hobbiból meg nincs rá ideje.
    Az MNB amúgy a Magyar Állam 100%-os tulajdona, az EKB pedig az eurózóna nemzeti bankjaiból áll össze, szóval az euró zóna tagállamainak tulajdona.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. pont erről beszéltem, hogy ez egy veszély faktor volt, viszont ezt még sem mondták el mutatták be a hitel felvevőknek...biztos vagyok benne, hogyha az aláírásnál közölnek egy lehetőséget, miszerint a házad és az egész vagyonod oda lesz, mert MEG VAN RÁ AZ ESÉLY, hogy a forint gyengül és a frank emelkedik....nos a frankot én nem igazán tekintem stabil valutának és pont azért nem ami történt vele néhány éven belül...:D

      nagyon érdekelnek ezek a dolgok, hogy hogyan is működhetnek (VALÓJÁBAN...itt a FED-re gondolok elsőként), de sajnos mi ezeket a dolgokat lehet sosem fogjuk megtudni...biztos vagyok benne, hogy pl a magyar történelemhez hasonlóan itt is hazugságokat tanítanak és nem csak általános iskolai és gimnazista szinten...

      remélem azért, hogy egyszer kiderül a valóság és tiszta lappal, hitel, hazugság, manipuláció, gerjesztett gazdasági folyamatok nélkül tudunk majd élni és létezni ezen a bolygón...undorító, hogy csak a pénz pénz pénz

      Törlés
  12. a deviza hitel az egy nagyon egyszerű csalási forma Magyarországon, a valóságban minden forintban történik, az ügyfél forintot fizet, a bank pedig a forintjából ad kölcsön az ügyfélnek, de amikor például felmegy a svájci frank, akkor a bank úgy tesz, mintha az adott hitelnek tényleg köze lenne a frankhoz, és ezért egyoldalúan megemeli a kamatokat

    VálaszTörlés
  13. A swap esetében nincs se árfolyamveszteség, se árfolyamnyereség. A banknak le kell zárnia a pozícióit. Persze a forduló után több forintra van szükség, hogy létrejöhessen az újabb csereügylet, de ennyi erővel el lehetne számolni forint alapon is, és mindig azt a bizonyos forintmennyiséget továbbgörgetni. Ha jól értelmezem.
    A válság után levitték a kötelező jegybanki tartalékot 2%-ra, a bankok pedig extra magasra emelték a betétek után fizetett kamatokat. Mindkét intézkedésnek ugyanaz volt a célja: likviditásbővítés, tehát hogy legyen elegendő forint a cseréhez.
    Hogy zárja le a bank a pozícióit, és hol keletkezik az ügyfelek árfolyam-ingadozása?

    Fontos a swap kérdése, mivel az én meglátásom szerint legalább a hitelek felét ilyen műveleteken keresztül finanszírozták. A forint-állampapírok 38-42%-a külföldiek kezében van, és elsősorban ilyen swap ügyleteken keresztül vásároltak, mivel nagyobb hozamot érhettek el, mint odahaza, és kockázatmentesen fektethettek be - leszámítva az államcsődöt, de ez csak a válság után került előtérbe. 2008 végén befagyott a swap-piac, egy időre beugrott az MNB is cserepartnerként, de ő nem vásárolt állampapírokat, és nem is fizetett swappontot. 2008 végén kb. 1300 milliárd forint értékben adtak el állampapírokat a másodlagos piacon, a forintot átváltották devizára, és az árfolyam esni kezdett. Egyszerűen arról van szó, hogy időnként nagyobb hozamot érhetsz el, ha eladod a forintot, és egy későbbi időpontban visszavásárlod gyengébb árfolyamon. Hogy ez csak kockázatkerülés volt-e, vagy spekuláció, nehéz innen megmondani. Az állam felvett egy jó nagy IMF hitelt, amivel többek között ezeket a külföldi kézben lévő forint-állampapírokat támasztja alá.

    Amit a kamatparitásról írsz, az részben igaz. A magasabb kamat, és a swap-pont miatt nem nagyon szoktak a forint ellen fogadni békeidőben. A magasabb infláció persze hosszútávon előre vetíti, hogy a forint gyengülni fog a svájci frank ellenében.

    Igazából a bankoknak nem kellett előre látniuk a válságot. Elég volt, ha csak létrehoznak egy jövedelmező konstrukciót, amely válság esetén még jobban hoz a konyhára, csakhogy átestek a ló túloldalára. (Ezt is lehetségesnek tartom.) De azért simán berakhattak volna egy stop loss-t, vagy felkínálhattak volna egy árfolyam-biztosítást.

    Itt van még egy videó, a trendekről, és arról, hogy ha a bank felrajzolt pár görbét 2004-ben, akkor mit is láttak 2004-ben.

    http://www.youtube.com/watch?v=gRPd0tjizV4&list=PLE5052D6FFBF5BA1F&index=8&feature=plpp_video

    VálaszTörlés
  14. Egy kicsit darabos lett, de azért érthető...

    VálaszTörlés
  15. Majsz: A kockázatkezelést könnyű megkülönböztetni a spekulációtól. Ha spekulálsz, akkor kitettséget szerzel, ha kockázatot kezelsz, akkor a kitettséget szűnteted meg. A fedezésre szükség van, mert a bank kimutatásaiban CHF követelés van, amivel szemben CHF kötelezettséget kell állítani. A CHF forrásokat a bank folyamatosan megújítja, mindig az aktuális árfolyamon, így neki CHF-et kell adnia, és az ügyféltől CHF-et kell kapnia, tehát nincs kitettség. Az ügyfél viszont CHF-et fizet, de neki forintja van, és emiatt érinti az árfolyamingadozás. Persze ha az ügyfél tudja fedezni a CHF kitettséget, tehát pl. CHF-ben kapja a jövedelmét, akkor nincs gond, de ilyen talán nem is volt.
    A kamatparitást és a vásárlóerő paritást én óvatosan kezelném, mert bár működnek, rengeteg egyéb faktor is van, amiről a tankönyvek nem beszélnek. Pl. hiába magas az infláció, ha ez a gyorsabb gazdasági növekedés miatt van, akkor főleg Magyarország esetében ez növekvő exporttal jár együtt, ami viszont árfolyamerősítő hatású.
    Megnéztem a videót. Először is nyilvánvalóan van a bankoknak erő és tudásfölénye, ahogy az autószerelőknek, az orvosoknak, az ácsoknak is van. Ennek a szép neve információs asszimetria és mióta világ a világ mindig visszaéltek ezzel. A videó pedig újabb példa, hogy aki nem ért hozzá, az nem tud értelmesen hozzászólni a témához. Ilyenkor elgondolkozom, hogy vajon az orvosokkal, ügyvédekkel, villanyszerelőkkel szemben is ilyen okos mindenki? Mondta már valaki orvosnak, hogy hülye vagy öreg, nincs bajom, hisz eddig is jól voltam?
    Az tény, hogy korábban a magyar infláció, illetve alapkamat nagyon magas volt, de ezt indokolja a gazdaság akkori helyzete. Az a megállapítás, hogy a bankok tudták, hogy az alapkamatot és az inflációt le kell nyomni, téves. Persze mindenkinek jobb, ha ezek alacsonyak, de mivel a magyar gazdaság egy felzárkózó gazdaság, ezért normál körülmények között a növekedése is gyorsabb. Emiatt pedig az infláció is magasabb, ami magasabb alapkamatot indokol. A videó ábráin is jól látható, hogy a nagy esés után az alapkamat is, az infláció is viszonylag stagnált. A trendvonalakkal nagyon óvatosan kell bánni, mert nem örökérvényűek.
    Árfolyamok tekintetében pedig nagyon nem szabad hosszútávú következtetést levonni a múltbeli adatokból. Ami a videón történik, az színtiszta spekuláció. Az egy másik dolog, hogy a hiteleket sosem kötötték az alapkamathoz. Ráadásul keveri is az alapkamatot és az árfolyamot. És jön azzal, hogy extraprofit, de nem mondja el, hol és hogyan keletkezett extraprofitja a banknak. Csak ismételni tudom magam, a banknak nem, az ügyfélnek viszont volt árfolyamkockázata. Az tény, hogy a devizahiteleken a bankok többet kerestek, mint a forinthiteleken, mivel az alacsonyabb forrásköltségre magasabb marzsot lehetett tenni. Az árfolyamváltozáson viszont nem keresett és nem is bukott a bank.
    Összességében a videó készítője utólag okos, és alapvető tévedése az, hogy a bankok magas törlesztő részletet akarnak. Ez teljesen téves. A bankok magasabb profitot akarnak. Ők csak örülnek, ha ezt alacsonyabb törlesztővel tudják megcsinálni, mivel így több pénze marad az ügyfélnek, ami egyrészt javítja a hitelképességet, másrészt több szolgáltatást lehet értékesíteni neki.
    Az a baj, hogy az árfolyamok elszállásának egyik legfontosabb tényezője a bizalomhiány. Ugye emlékszik mindenki, hogy mostani kormányunk „elkergette” az IMF-et, és többen közülük államcsődöt emlegettek. Ezekre a lépésekre elég érzékenyen reagált a forint, a többi ügyes húzásról nem is beszélve. Ha épeszűen nyilatkoznak és alakítják a gazdaságpolitikát, a devizahitelesek sosem kerültek volna ilyen szörnyű helyzetbe.

    VálaszTörlés
  16. KILL uminati: Hidd el, ha elmondod az ügyfeleknek ezt, akkor is megkötik az ügyletet. A kockázatokat nem tudják felfogni az emberek, csak a nyereséget látják. Gondolj csak bele abba, hányan ülnek részegen kocsiba, vagy nyomják a gázt mint az idióta, nem kötik be az övet, stb. Az emberek felelőtlenek sajnos. A frank akkoriban stabil valuta volt, és végülis racionális döntés volt felvenni a hiteleket, csak sajnos a legrosszabb forgatókönyv valósult meg.

    És akkor jöjjön egy konteó az én részemről: Vezetőink nem hülyék, pontosan tudták, mit csinálnak. Le akarnak nyúlni mindent, a bankokat is. Meg is mondták ugye, hogy az a cél, hogy a bankszektor 50%-a legyen magyar tulajdon. Épp ezért tudatosan gyengítették megszólalásaikkal a forintot, közben szarrá keresték magukat, és ügyesen a bankok ellen hangolták a népet. Közben mindenfélével kínozzák a bankokat, végtörlesztés, különadó, a nép meg helyesel hozzá, hogy végre a köcsög bankok szívnak. Mostanra az anyabankok eléggé megelégelték a helyzetet, nem igazán adnak az ittenieknek pénzt, tehát hitelezni se lehet itthon. Ha történik még egy-két trükk, ez csak rosszab lesz, adott esetben néhány bank ki is vonul. Ekkor fog belépni a haza megmentője, az igaz magyar vállalkozó vgy maga az állam, és alapít egy új bankot, ad hitelt, működhetnek a cégek. Az állam pedig szépen a törvényeken keresztül helyzetbe hozza. És onnantól magyar emberek fogják szívni a magyar emberek vérét…

    Ez sajnos csak most állt össze így bennem, úgyhogy még csiszolni kell az elméletet, de borzongatóan reálisnak tűnik.

    VálaszTörlés
  17. Bankár...
    Igazad van a videóval kapcsolatban, nem mindig a legjobb mutatókkal dolgozik.

    Nem tudom, hogy a bank mennyire volt jövőbelátó. Most lehet vitatkozni a mutatókkal kapcsolatban. Az inflációt nem csak termelő beruházások emelhetik, hanem fogyasztásnövekedés is. Igazából nincsenek meg a pontos adataim, ezért ebbe nem is akarok belemászni.

    A piac persze másképp viselkedik konjunktúra idején, és másképp válság idején. Olyan mintha élne piac, megvan a maga lüktetése, és keringése, akárcsak egy szívnek, amely összehúzódik, és kipréseli a vért, majd kitágul, hogy újra befogadja ezt a vért.

    Konjunktúra idején a központ elkezdi kinyomni a pénzt a perifériára, és ezzel párhuzamosan ő egyre kisebb lesz. Ha megnézed a támaszokat, és ellenállásokat a svájci frank grafikonjánál, akkor pont az derül ki, hogy 2003 után alulértékelt volt a valuta. Válság idején viszont kiszáradnak a pénzcsapok, és a központ egyre nagyobbra duzzad.

    Az eredeti helyzet (CHF/HUF) valószínűleg már nem fog visszaállni, egy újabb konjunktúra max egy helyreigazítás után jöhet csak el.

    De igazából mindez lényegtelen, ha a bank csak a sápot szedi le. Mert akkor neki nem számít az árfolyam, ő csak mindig ráteszi a maga 'kis' hasznát az ügyletre. Erre szokták azt is mondani, hogy ha a bankok előre látták volna a válságot, akkor csak simán vettek volna CHF-et. De a bank nem spekulálhat, azt csak a tőzsdén szokták. És a pontos dátumot sem lehetett előre meghatározni, páran már 2007-re várták a válság kitörését.

    Ahhoz, hogy a konteó teljes legyen, és kerek, két dolognak kell teljesülnie.
    1. A bankoknak előre kellett látniuk, hogy hosszútávon a forint gyengülni fog a CHF-hez képest.
    2. Kell egy olyan pénzügyi konstrukció, amely árfolyam-ingadozás esetén megcsapolható.

    (Persze ott van még az egyoldalú kamatváltoztatás joga, ami szintén egy tetemes tétel, de ezt most nem érintem.)

    Logikai anomáliák:
    1. A banknak áll nem érdekében bedöntenie a hitelesei nagy részét.
    2. A bankok az elszenvedett veszteségek ellenére még mindig talpon vannak, és még csak mentőcsomagra sem szorultak rá eddig. És az igazság az, hogy nem indították meg a perek tömkelegét a magyar állammal szemben, pedig a kormánynak volt jó pár unortodox lépése. (A végtörlesztés szerintem jó pár hazai, és nemzetközi törvénybe ütközött.)

    Még mindig nem látom át a swap ügyleteket. A bank hogyan zárja le a pozícióit? A swap ügylet során nem keletkezik semmiféle árfolyam-nyereség, vagy -veszteség a bank oldalán, de az ügyfeleknél viszont ez már jelentkezik. Az számomra nem veszteség, ha a következő fordulónál árfolyamgyengülés miatt 10%-kal több forintot kell elcserélni. Ennyi erővel elcserélhetnénk ugyanannyi forintot, csak most kevesebb frankot kapnánk érte. Erre mondtam azt, hogy a swap felülről megtámasztja a forint árfolyamát, de gyengülés esetén a bank nyerhet. Ilyenkor jön az, hogy a bank minek fárasztaná magát ilyenekkel, hiszen ha forintban hitelezett volna, akkor többet kaszálhatna. Ezzel egyet is értek, de az ilyen számítások nem veszik figyelembe a swappontot, valamint azt, hogy van ott még egy harmadik fél is az állampapírpiacon, valamint azt, hogy ez egy hosszú lejáratú kölcsön.

    Ezek csak találgatások, olyan fekete lyukak, amelyek logikailag egyenlőre nem férnek bele a hitelezés folyamatába az én szemszögemből.

    VálaszTörlés
  18. Majsz: A bankok nem látnak a jövőbe. Ha látnának, sokkal gazdagabbak lennénk :) A gazdasági folyamatokkal az a baj, hogy utólag szépen ki lehet találni, hogy mi miért történt, de előre nagyon nehéz mit mondani. Ha kitartóan, odafigyelve, jó sokáig követed a sok elemző és megmondó ember gondolatait, akkor nagyon szembetűnő lesz, hogy a vélemények mennyire eltérőek, és mindenki nagyon szépen meg tudja indokolni, miért van igaza. És utólag mindig lehet találni valakit, aki bezzeg már akkor is megmondta. Mindig lesz valaki, aki a legnagyobb boom idején válságot jósol, és ugyanígy, minden válságban lesznek, akik azt mondják, most már vége. Egyszer valakinek igaza lesz, és ki lesz kiáltva gurunak.

    A bankok spekulálhatnak egyébként, bár a válság óta ez a tevékenység gyakorlatilag megszűnt, és korábban sem volt olyan nagy volumenű. Lehet, hogy voltak bankos kereskedők, akik játszottak a CHF emelkedésére, ezt nem tudhatjuk, de azt tudni kell, hogy ezt csinálták volna devizahitelek nélkül is. Ezek az emberek szervezetileg is, fizikailag is, (szakmai tudásban is) messze vannak azoktól, akik a hitelekkel foglalkoznak. A hitelek egész más elszámolás, könyvelés alá tartoznak, nem lehet őket összemosni a kereskedőkkel.

    Nyilván én is gondoltam rá, hogy hogyan lehetett ezen keresni, de vagy a fantáziám, vagy a szakmai tudásom eddig kevésnek bizonyult. Ráadásul a CHF árfolyam felrobbanása után nem látszódott a banki bevételek hirtelen megugrása se hazai se anyabanki szinten. Valahol pedig látszódnia kellett volna.

    Az, hogy a bankok talpon vannak az elszenvedett veszteségek után is tény, de azért elég nagy gyomrost kaptak. Mentőcsomag pedig nem kellett, mivel az anyabankok segítettek, az OTP meg haveri bank, ha volt is gondja, nyilván megoldották okosan. Pereket pedig tényleg nem indítottak, legalábbis nem tudok ilyesmiről, de azt azért szögezzük le, hogy egyrészt nagyon szépen kerestek eddig itt, másrészt az állammal nem jó kikezdeni, ha az ember hosszú távon akar valamit. Szerintem úgy voltak vele, hogy lenyelik a buktát, illetve a továbbiakban nem a magyar tevékenységet preferálják. A végtörlesztés körüli jogi huzavonát nem nagyon követtem, az Alkotmánybíróságon neki lehetett volna menni, de azt is megnyirbálták egy kicsit. Mindenesetre legyen mindenki nyugodt, megfizetünk mi ezért kamatostul. Meg is látszik a hitelezés volumenén.

    A swap ügyleteket nehéz átlátni. Igazából kevesen értik őket teljes valójukban, de persze én meg motort tuningolni nem tudok. Úgy gondolj erre a dologra, hogy a bank, ha kihitelez 100 CHF-et, akkor neki folyamatosan fel kell tudni mutatni, hogy neki megvan a 100 CHF. Tehát nem cserélhet ugyanannyi forintot, mert akkor nem 100, hanem mondjuk 99 vagy 101 CHF-e lenne, ami már kitettséget jelent. A bank szempontjából ez olyan, hogy folyamatosan 100 CHF követelése és tartozása van. Felfoghatjuk úgy is, hogy akármekkora az árfolyam, a bank átválthatja a forintot CHF-re, kifizetheti a tartozást, és beszedi a CHF-et, amit visszavált forintra. Ilyen ügylet nem történik, de talán szemlélteti, miért nincs a banknak árfolyamkitettsége. Az ügyfélnek viszont ugye csak tartozása van, ő nem kap frankot senkitől.

    A swappont egy trükkös kérdés, hétpecsétes szakmai titok, de az egész sava-borsa ebben rejlik. Ez az a bizonyos forrásköltség, ami elszállt a válságban. Ráadásul a piacot sem érdemes nézni, mert az anyabanki finanszírozás olscóbb. Az állampapírpiacot én ebből kihagynám, mert nyilván van összefüggés, de ezek alapvetően külön ügyletek, a témánk szempontjából külön kell őket kezelni.

    VálaszTörlés
  19. Ki ne maradjon: A bank egy ellenirányú ügylettel bármikor lezárhatja a pozícióit. Alapvetően ezzel nem szűnik meg, hanem lesz két ellentétes ügylet, amik könyvelés tekintetében kioltják egymást. Nyilván van lehetőség a konkrét ügylet megszüntetésére, de nincs igazán jelentősége ezzel foglalkozni, egyszerűbb kötni egy ellenirányút, ugyanott lesz a bank. Erre gondoltál?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, erre gondoltam. Azonnali/spot piacon eladja a CHF-et, és zárja a pozíciót. Már csak az a kérdés maradt bennem, hogy kinek adja el? Egy harmadik félnek, magának, vagy az anyabanknak?

      Törlés
    2. Önmagával nem üzletel a bank, legalábbis nem a piaci értelemben. A belső pozíciók, ha lehetőség van rá, akkor nettó módon számolódnak el, illetve a bank egyes részei a működésből adódóan üzletelhetnek egymással, de ez lényegében belső elszámolás.
      Szóval alapvetően valaki más van az ügylet másik oldalán. Technikai szempontból az anyabank is ugyanolyan "valaki más", csak esetleg barátibb árakat ad, illetve elképzelhető, hogy egyes ügyleteket muszáj vele kötni. A válság miatt egyes ügyleteknél előfordulhat, hogy csak az anyabank áll szóba az adott bankkal.

      Törlés
  20. "A bankok nem látnak a jövőbe. Ha látnának, sokkal gazdagabbak lennénk" Én ennél kicsit többet gondolok. Lehet, hogy nem 100% tutira, de szerintem igenis sejtik a jövőt, sőt bizonyos mértékben alakítani is tudják annak menetét. Nem is olyan régen került napvilágra, hogy az egyik nagy bank (aztán egyre bővült a gyanúsított bankok köre) manipulálta a Bubor kiszámításához az alap adatokat. Nem hatalmas mértékben, hogy azonnal szemet szúrjon, hanem csak éppen annyira hogy még észrevétlen maradjon, de sok kicsi nagyon sokat tud eredményezni. Ez is egy jövő manipuláció. Nem azt mondom, hogy minden bank ezt csinálja, de az igazán nagyoknak meg van a hatalma ahhoz, hogy országokat virágoztassanak fel, vagy éppen döntsenek süllyesztőbe. És végülis Bankár Te is azt mondod, hogy a nagy bankok majd az itteniek ténykedése miatt elzárják majd a pénzcsapot. Ez is egy elég kemény eszköz a jövő alakítására. Ha viszont már itt tartunk, akkor én örülnék annak, ha nem a külföldi bank sarcolná a magyarokat, hanem egy magyar bank. Már csak azért is, mert a magyar bank a nyereségét itthon fogja elkölteni, míg a külföldi a hasznot hazaviszi, így az az anyaországot fogja gazdagítani nem minket.

    VálaszTörlés
  21. Tamás Magyar: A bankok valóban sejtik a jövőt, vannak alkalmazottak, akik direkt azzal foglalkoznak egész nap, hogy kitalálják, mi fog történni. Ezek azonban inkább csak valószínű forgatókönyvek. Az a baj, hogy nem tudom átadni egy hatalmas szervezet működését, de a lényeg a mi témánk szempontjából, hogy akik a frankhiteleket kitalálták, azok feltehetően nem nagyon beszélgettek el ezekkel az emberekkel. A kiindulási alap az lehetett, hogy ránéztek a grafikonra és arra jutottak, hogy a frank egy stabil deviza, mert eddig is az volt. Ha figyelitek, akkor a befektetési termékek nagy részét a múltbeli árfolyamok alapján szokták ajánlani. Ha pedig nagyon felhívják az ügyfél figyelmét, hogy a múlt adataiból nem kéne nagy következtetéseket levonni, akkor azt fogja mondani, hogy jó, de azért ő szeretné látni.
    A jövő befolyásolása érdekesebb kérdés. Természetesen van hatása a bankoknak, a gazdaságban a folyamatok nagy része öngerjesztő. Direkt, célirányos manipuláció is elképzelhető, sőt merem állítani, hogy folyik is, ez azonban a nagy, globális bankokra, illetve a hitelminősítőkre jellemző. Nem hiszem, hogy felfogjátok, milyen nagyságrendről beszélek, mert igazából én sem. Inkább nem is akarom. Nem a LIBOR manipulálására gondolok itt elsősorban, bár az is elképesztő. A BUBOR pedig más, bár a szerepük hasonló, de ez a magyar kamatláb, és nem tudok róla, hogy ezt bárki manipulálta volna. Nem is érné meg. A LIBORnál viszont tényleg egy kis pici eltérés sokat hozhat a konyhára.
    Nem a magyar bankokat akarom védeni, de ezek itt tényleg kis halak. Az igazán nagyok magyarországi aktivitása nem túl számottevő.
    Az, hogy a bankok nem hiteleznek, valóban eléggé befolyásolja a jövőnket, de tulajdonképpen érthető. Nem bíznak az országban, nem ide hozzák a pénzt, amiből az anyabankoknak is egyre kevesebb van.
    A magyar bankkal az a baj, hogy a nyereségét nem fogja itthon elkölteni, mármint nem magyar termékekre fogja költeni a kedves tulajdonos. Magyar cégeket fognak felvásárolni, illetve megy a pártkasszába, korrupcióra, off shore számlákra. Másrészt talán emlékeztek a VIP listákra is. Aki közel van a tűzhöz, annak jár az olcsó hitel, és ennek az árát a többi ember fizeti meg. Nem hinném, hogy megéri. A gazdasági hatalom koncentrációja sose jó.

    VálaszTörlés
  22. Most komolyan..
    Nem "tök mindegy",hogy mi van a háttérben??
    Akik keresztyének,azok tudják, hogy ezeknek a dolgoknak meg kell történnie, mert Isten eltervezte, hogy bizonyos események megtörténjenek. Ezeket nem lehet megállítani, vagy szabotálni. Ezek az események el vannak tervezve, mint a világkormány is bizonyos vezetőkkel.
    Engem nem is izgat túlságosan a dolog.. Viszont mindig jókat mosolygok, amikor egy egy ilyen "titkos" hírt olvasok,mert tudom azt, hogy lám lám, beigazolódik a sok ezer vagy száz éve megjövendölt prófécia. És minden ember csak eszköz Isten tervében, akár elhiszi ezt akár nem. Ezen a Földön két lehetőség van, amihez tartozhat az ember: vagy Isten, vagy az ördög. Harmadik lehetőség nincs.
    És mint mondtam, minden ember tartozik valakihez, és annak a tervét, akaratát hajtja végre. Ezt akár elhiszi valaki ,akár nem, az igazság igazság marad. Az igazság nem relatív, az akaratunktól és elképzelésünktől független.

    VálaszTörlés
  23. En is ezt probalom nekik magyarazni Marti,de ok koromszakadtaig ragaszkodnak a maguk elképzeléseihez,vagyis nem az igazsaghoz,hanem amit magukban kiagyaltak.
    Itt zajlik mar minden a szemuk elott,ami a Bibliaban mar 2000 sot tobb eve kijelentetett,es igy sem hisznek abban.Eddig a Biblianak 90%-a beteljesedett,(ha olvasnak tudnanak rola)megis a maguk ostobasagait lovoldozik.Itt jon a kepbe az,amirol te is irsz,hogy egy ember csak a két oldal valamelyikéhez tartozhat,kozep ut nincs.Ha megertenék azt,hogy két szellemi hatalmassag uralma alatt letezunk mi emberek - Isten es a Satan uralma alatt - akkor nem foglalnanak allast tudatlanul(vagy tudatosan) a Satan mellet,aki soha sem az ajton kopogtatva kér bebocsajtast az emberi szivhez ahogyan azt Isten teszi,hanem tolvaj modjara az ablakon oson be titokban,rabul ejtve a lelkeket.Ezt a tényt lathatja barki,aki ezen a foldon el,es normal ertelemmel bir.Isten barmikor tud termeszetfeletti erot adni a gonosznak valo ellenallasra,ha kérnék tole az emberek.Ehelyett "okoskodasukban balgatagokka lettek".

    VálaszTörlés
  24. Istenem, óvj meg minket a híveidtől:)

    Görcsöltök, prüszköltök, tele vagytok félelemmel, és hülyeséget beszéltek tények helyett. A világ determinált, és behatárolt, szemben a ti briliáns meglátásaitokkal.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De természetesen ez, a te briliáns meglátásod a tuti, igaz, barátom?:)

      Törlés
    2. A téma behatárolt, bár soha nem is állítottam, hogy átlátnám az egészet, sőt még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy bankár is téved bizonyos pontokban. A többiek hülyesége viszont határtalan. A 'minden tök mindegy, mert úgyis vége van' hozzáállással, még akkor se lenne igazuk, ha holnap szétszórnának néhány atombombát az északi főltekén, és az uborkám világítana este a sötétben.
      Ha nem vágsz neki egy útnak sem, akkor esélyed sincs rá, hogy bárhova is megérkezz. Ha egész nap, attól rettegsz, hogy a holnap nem jön el, akkor eltékozlod a mai napot.

      Törlés
    3. Az igazi katasztrofa akkor jon el majd ratok hitetlenekre Majsz,ha "Isten hivei"mar nem lesznek a foldon.Addig orulj,amig itt vagyunk,mert amiutan a keresztyenek elragadtatnak a foldrol:"Mert maga az Ur riadoval,arkangyal szozataval es isteni harsonaval leszall az égbol es feltamadnak eloszor akik meghaltak volt Krisztusban;azutan mi(hivok),akik élunk,akik megmaradunk,elragadtatunk azokkal egyutt a felhokon az Ur elébe a levegobe;es ekképen mindenkor az Urral leszunk"(2Thess 4:16-17),azutan jon el igazan a vilagra a "Nagy nyomorusag",mert a hivokkel egyutt Isten kegyelme is eltavozik a foldrol,ami most még visszatartja az Antikrisztus eljovendo zsarnoki uralmat.Mi hivok,tudvan mindezeket,mi miatt "gorcsolnénk","pruszkolnénk" vagy "félnénk"? Honnan jonnek neked ezek az ostoba,legbol kapott otleteid? Sot inkabb telve vagyunk oromteli varakozassal,- akkor te mirol beszelsz itt? Ha te magad irodod,hogy"nem allitom,hogy atlatnam az egeszet",akkor miert allitasz mégis tenyként dolgokat?Igy akkor hulyeségeket inkabb te beszelsz,de nagyon.

      Törlés
  25. Bankár!

    Az a helyzet, hogy vagdalkozhatsz te itt mindenféle bankszakmai zsargonnal, akkor sem vagytok kóserek. Mindenféle mondvacsinált, átláthatatlan feltételrendszerre hivatkozva, a politika által kiszolgálva megnyomorítjátok az emberek, életeket tesztek tönkre. Akárhány szakkifejezést felvonultathatsz te itt ezen a fórumot vagy bárhol az igazságon nem változtat. És eljön majd az az idő, hogy az egészet visszakapjátok, mert a végén mindig visszanyal a fagyi utána meg majd hüppöghetitek, hogy libor így bubor úgy meg swap meg a többi szarság, senkit nem fog érdekelni, majd mehettek ki banárok a földekre kapálni, mert ép eszű ember nem fog veletek szóbaállni, majd el kell kezedenetek értékteremtő munkát végezni a vérszívás helyett

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...